Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Anyagi kultúra - Bárkányi Ildikó: Adatok a férfi viselet változásához
Adatok a férfi viselet változásához Bárkányi Ildikó Apátfalva, az egykori Csanád megyéhez tartozó, Maros parti település az elmúlt évszázad során számos író és tudós figyelmét magára vonta. Féja Géza és Erdei Ferenc munkáikban1 csak nagy vonalakban jellemezték a települést, kiemelve lakóinak hagyományokhoz való ragaszkodását. Az 1920-as évek első felében Banner János, a szegedi egyetem régészeti intézetének munkatársa (ebben az időben a szegedi múzeum néprajzi gyűjteményének gondozója] végzett a faluban értékes néprajzi gyűjtést, melynek eredményeit 1925-ben diasorozattal illusztrált előadás keretében mutatta be.2 1937-ben Fél Edit és Kovács László gyűjtött a viseletre vonatkozóan adatokat, a Gyöngyösbokréta mozgalomhoz csatlakozott helyi tánccsoport számára ajánlott, hiteles színpadi megjelenés érdekében.3 1963-ban a település a Néprajzi Atlasz egyik gyűjtőpontja volt, a viseletre vonatkozó kérdőívekre adott válaszokat Horváth Terézia rögzítette.4 A szegedi Városi Múzeum munkatársai már az 1900-as évek elején, a gyűjteményalapítás éveiben vásároltak apátfalvi - elsősorban női - öltözeti darabokat és kiegészítőket, melyek gyűjteményünk igen értékes, a 19. század második feléből származó rétegéhez tartoznak.5 Az 1950-es évektől új lendületet vett múzeumi kutatások, gyűjtőutak keretében mind a makói, mind a szegedi múzeum néprajzi gyűjteménye újabb, Apátfalváról származó ruhadarabokkal 1 Erdei Ferenc 1971, 335, Féja Géza é.n., 186-187. 2 Banner János 1989,112-137. 3 Fél Edit - Kovács László 1937. A községben készített fényképfelvételek a Néprajzi Múzeum Fényképtárában találhatók. 4 A gyűjtőfüzetek a Magyar Tudományos Akadémia Néprajztudományi Intézetének Adattárában találhatók. 5 1907-ben három pruszlikot, egy rokolyát és egy hímzett vőlegényinget vásároltak, 1916-ban pedig egy gazdagon hímzett, fehér, birkabőr női kuzsut. 341
