Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Anyagi kultúra - Nagy Vera: Kézműiparok - Agyag-, föld-, kőfeldolgozó ipar
Nagy Vera Vertfal készítés A téglaégetés helyi gyakorlata ellenére a legtöbb apátfalvi ház vertfalból, kisebb mértékben vályogból készült. A vertfal készítéséhez, a falrakáshoz a parasztemberek közül sokan értettek, legtöbben azonban ezzel foglalkozó specialistákhoz fordultak. Szegényebb parasztemberekből és napszámosokból falverő bandák alakultak ki, 7-10 fő összefogásából. A falverés nyári szezonmunka volt, ilyenkor száradt legjobban a vertfal. Apátfalván az ún. irányfás faltömést alkalmazták A 20. század elejéig nem alapoztak téglával, csak a kiásott házalap földjét döngölték vissza. A fal külső szélét kifeszített zsinórral jelölték, melyet az irányfákra erősítettek. Általában 60 cm vastag falakat készítettek, ennek megfelelően egy méter távolságra oszlopokat vertek le, melyeket fönn kötéllel kötöttek össze. Ezekre támaszkodtak a deszkák, melyek közé a földet hányták, majd furkóval verték. A fal maga- sodtával a deszkákat feljebb emelték. A banda tagjai közül két talicskás kubikos talicskával hordta a földet, egy lapátos a deszkák közé, a kalodába hányta, két-három tömős és egy-kétfurkós végezte a föld tömítését. Egyszerre több oldalon haladtak, de nem az egész házon. Többnyire a hátulján kezdték, a vég- és közfalakat is félig emelve ferdén, hogy a második menetben hozzá lehessen kötni a további részeket. Ekkor készült a ház eleje is. Az ajtók helyét kihagyták, az ablakokat utólag is ki lehetett vágni, vagy téglával ideiglenesen berakták. Ezek fölé a szemöldökfákat falverés közben rakták fel.25 A kész fal akkor jó, ha egy száraz nádszál átmegy rajta. A vertfal jó időben két-három hét alatt kiszáradt, nedvesebb időben egy hónap kellett neki. Ezzel a technikával falkerítéseket is készítettek a környékben. Ennek divatja Makóról került ide és a 20. század közepéig virágzott.26 A vertfal olcsósága és tartóssága miatt hosszú ideig a legnépszerűbb építési mód maradt Apátfalván, nemcsak a szoba-konyha-kamra tagolású kisparaszti lakóházak, de módosabb lakóépületek felhúzásánál is ezt vették igénybe egészen 1971-ig. A falu házainak többsége ezzel a technikával készült, a téglafal csak a 20. század közepétől kezdett elterjedni. 25 Tóth Ferenc 1979,177-182. 26 Tóth Ferenc 2000, 82. 306
