Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Táj és település - Tóth Ferenc: Vízi élet - Halászat
Vízi élet 10. kép: Borbély András istáppal A horgos halászatból a fenekespice volt elterjedve. Csalót céljára a gilisztát és a kérészt kedvelték. Amint ezeket a horogra ráhúzták, rakták ki sorba a ladik oldalára, hosszától függően két-háromszáz horog sorakozott. Este rakták le, és reggel szedték föl. Karóhoz volt kikötve. Mátó János Bökényben rakta le, mert oda nem mentek a „csavargók”, nem dézsmálták meg a zsákmányt. A második világháború után a halászok szövetkezetbe tömörültek. 1945 szeptemberében alakult meg Makón a helyi halászati társulás. 1952-ben beolvadtak a szegedi Kossuth Halászati Szövetkezetbe. Elnöke 1953-tól 1974-ig, nyugdíjba vonulásáig Juhász József apátfalvi halász volt.20 Minden halász szívesen idézi föl a nagy harcsafogásait. Baka Andrásnak 1938-ban 97 kilós akadt a varsájába. 1959-ben egyetlen nap három nagy hal esett zsákmányául: 74, 35 és 10 kilós. Ezeknél nagyobb halászszerencse nem igen fordult elő. A kalandos nagyhalfogást évtizedek múltán is tövéről-hegyére mondják el. Akkoriban hétfőn indultak munkába, és csütörtök este érkeztek haza. Nádkunyhókat építettek maguknak, abba nem csurgott be az eső. Nyári 20 Csongrád Megyei Hírlap 1976. júl. 3. 29
