Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Anyagi kultúra - Fodor Ferenc: Adatok a paraszti gazdálkodáshoz - Gyökértermesztés
Fodor Ferenc A megfelelő termelési és technológiai feltételek következtében magas termésátlagot értek el. A területet 400 négyzetméteres egységekre osztották, és kiadták művelésre. A művelésért (dikkelés, gyomlálás) előleget kaptak a vállalkozók. Hektáronként 280 mázsa fölötti termés esetén ismét prémium járt. A tagok érdekeltek voltak a nagyobb terméseredmény elérésében. Az Aranykalász téesz 600 vagonos terménytárolót épített, ahol a válogatás és a csomagolás folyt. Önálló exportálási joggal Olaszországba, Nyugat-Németországba szállítottak. A munkaigényes növények termelését a biztos értékesítési feltételek tették lehetővé. Szerződésben álltak pl. a pusztaszeri Hétvezér Tsz. szárítóüzemével, szegedi, üllési szárítóüzemekkel. A békéscsabai hűtőház részére pritaminpaprikát termeltek. Biztos piacot jelentett a szegedi konzervgyár is. Az Aranykalász téesz területének túlnyomó részén azonban búzát és kukoricát termeltek. A termés egy részét értékesítették, másik részét pedig saját sertéstelepükön etették föl. Bekes-féle, majd Bábolna takarmánykeverőt építettek, mely a jószágok takarmány ellátását biztosította. A tápot a tagok is innen vásárolták. Tizennégy üzletből álló takarmánybolt-hálózatot építettek ki az ország déli megyéiben. Jelentős szerepe volt az állattenyésztésnek is. 45-50 pár lófogat dolgozott a Dózsa-telepen. Sokszor besegítettek a háztáji számára készítendő gyökérföld előkészítésénél, amely finomabb előmunkálatokat követelt. Lovas kocsikkal hordták ki a tagokhoz a megigényelt takarmányt. A sertéstelepen 320 anyakoca volt. A szaporulatot meghizlalták. Évente több ezer hízót adtak le a szegedi szalámigyárnak. Ekkor jelentős szerepe volt az állattenyésztésnek a magángazdaságokban is. A disznó- és a bikahízlalás volt a legjövedelmezőbb. Nagyobb mértékben a Varga és a Gyenge családok hizlaltak bikákat. Az átvételt a háztáji bizottság sertésszerződtetői szervezték. Az így értékesített termény vagy jószág után a téesz kilónként 50 fillért kapott. A termálkút mellett üvegházas és fóliás kertészetet alakítottak ki, mintegy 3,5 hektáron, Erdélyi László vezetésével. Kezdetben itt palántát neveltek, később korai salátát, paprikát, paradicsomot termesztettek. A jó kereseti lehetőségek ellenére azonban a fiatalságot egyre kevésbé érdekelte a mezőgazdaság. Szégyen volt a téesz állatgondozójának vagy növénytermesztőjének lenni. Sokan inkább a városban, az iparban kerestek megélhetést. A sertéstelepet anyagi okok miatt meg kellett szüntetni, munkás sem volt, aki vállalta volna a jószágok gondozását. Az 1980-as évek végére megváltoztak az értékesítési lehetőségek, ami a termelés általános visszaesését eredményezte. 224
