Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Anyagi kultúra - Fodor Ferenc: Adatok a paraszti gazdálkodáshoz - Gabonatermesztés
Adatok a gazdálkodás változásához Gabonatermesztés A biztos megélhetés alapja ebben az időben még a gabonatermesztés volt. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy néhány mondatban itt is megemlékezzünk a különböző munkafolyamatokról. A kiváló talajadottságok miatt elsősorban tisztabúzát termesztettek, de jelentős volt az árpa és a zab vetésterülete is. Rozst csak egy-két kisláncot (1 kislánc = 100 négyszögöl] vetettek, melyet tavasszal zölden vágtak le a jószágok részére. Az aratást a kisebb gazdaságokban a család végezte. Kevesebb földű emberek részt fogtak a nagyobb földterülettel rendelkező gazdáknál vagy a szomszédos uradalmakban. Az aratás előtt hajnalban, kötelet készítettek. Fölnyűtték a magasabb búzát, kalászánál összefogva csavarták össze. Húszasával összekötötték. A kötelet előre leterítették, erre szedték a markot. Keresztezés előtt a kévéket/ö/ötösö/- ték, összehúzgálták a leendő keresztek helyére. Egy keresztbe 18 kévét raktak. Raktak 14 kévét is, ezt kiskörösztnek nevezték. A nagykereszteket a férfiak rakták, mert a fölső kévét - a papot - az asszonyok nehezen tudták volna fölrakni. Az aratógép már a századfordulón megjelent a faluban, ezek azonban még nem kötötték be a kévét. Az kévekötő aratógépek csak az 1920-as évek második felében tűntek fel, de láthatjuk a statisztikai adatok alapján, hogy viszonylag gyorsan elterjedtek. A szegényebb emberek ellenszenvvel nézték a gépet, mert így számukra kevesebb rész jutott.14 14 Az ellenállás e vidéken különösen 1947 nyarán erősödött meg, aminek következtében a földművelésügyi miniszter „a mezőgazdasági munkanélküliség megszüntetése érdekében” megtiltotta az aratógépek használatát. 1§ 1. „Az 1947. évben a gabonaneműek aratásához aratógépet használni nem szabad, de a községi (városi) termelési bizottság a gazdasági munkaközvetítő iroda vezetőjével egyetértésben kivételesen és csak az alábbi esetekben megengedheti az aratógépek használatát: a. ha a munkáltató (gazda) a learatandó gabonaterület nagyságának megfelelő létszámú aratómunkást szerződtetett és a munka megkönnyítése érdekében kisegítésképpen aratógépet bocsájt a munkások rendelkezésére; b. ha valamely gazdaságban a gabona learatására a munkások egyáltalán nem vállalkoznak, vagy ha az aratást a hatóságilag megállapított bérek mellett elvégezni nem hajlandók. 2. Azoknak az aratómunkásoknak, akiknek a munkáltató (gazda) aratógépet bocsájt rendelkezésükre, a gép által learatott terület után is teljes részkeresetet kell fizetni. Ebben az esetben a munkavállalók kötelesek a gazda kívánságára annyi napon át esetleg más munkát (kapálás, szénagyűjtés stb.) végezni ahány katasztrális holdat helyettük a gép learatott. A munkaidőbe az aratógép mellett töltött idő azonban beszámít. „ 171.201/ 1947. F.M. számú rendelet, Magyar Közlöny 146/a. Rendeletek Tára 1712.1947. 205
