Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)

Anyagi kultúra - Fodor Ferenc: Adatok a paraszti gazdálkodáshoz

Fodor Ferenc

1. kép: A csorda kihajtása, 1987. Bárkányi Ildikó felvétele

baromfi: kacsa, pulyka, gyöngyös (gyöngytyúk), liba, tyúk, galamb százával, még a faluban is. Vitték a kisgalambot a piacra. Ősszel Makóról jöttek a kupe- cok, járták a tanyákat és fölvásárolták a jószágot."6

Két kijáró csorda volt a faluban. Az egyik a tehénjárásra járt, mely a temető mögött volt, a másik pedig Béka (Bökény) felé, a falu alatt lévő legelőre járt ki naponta. A gulya Bökényben, a község legelőjén volt, itt az éven felüli borjúk és az ökrök legeltek. A gulyát Szent György-nap (április 24.) tájékán hajtották ki, és Szent Mihály (szeptember 29.) napjáig volt a legelőn. A második világháború előtt több évig Dinnyés Mihály volt a gulyás, kinek híres nyájterelő kutyái voltak. A jószág őrzéséért a gulyás pénzt, szalonnát, kenyeret kapott.

Azl950-es években már a Legeltető Bizottság fogadta a gulyást, aki pénzért vállalta a munkát. Több évig volt gulyás Kovács István és felesége, kiket Magyarcsanádról fogadtak fel.

A falu másik végén - Csorgó felé - lévő legelőn az anyadisznókat és a süldőket legeltették. A csürhe 1956-ig járt ki. „Reggel hat órakor fújta a dudát a kanász, nyitották ki a kiskaput, és szaladtak a disznók kifelé. A kanászság nemzedékről nemzedékre szállt. Az öreg Furulyásnak már az apja is kanász volt az 1930-as években."7

6 Kerekes Mihály (1933)

7 Géczi József (1935)

202