Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)

Társadalom és családélet - Markos Gyöngyi: Az apátfalvi gyermek - A gyermekek az ünnepeken, népszokásokban

Az apátfalvi gyermek

18. kép: Óvodások Hajdana Mária óvónővel a karácsonyi ünnepség után, 1942.

almát. A diót, mogyorót aranyos meg ezüstös papírba csomagolta. Azután még egy kis cúkort tett rá, oszt nekünk is vót karácsonyfánk.«

Karácsonyfát csak a 14-es háború után kezdtek parasztcsaládoknál állítani, amikor már sok fenyőfát árultak karácsony hetében a piacon is.”46

Apátfalván sokáig élt az aprószentek-napi (december 28.] vesszőzés: mustármagért küldték át a gyerekeket a szomszédba, illetve fiúgyerekek jártak vesszővel aprószentekelni.

Balázs-nap (február 3.) a templomban két keresztbe tett égő gyertya között megbalázsolta a pap a hívők - elsősorban a gyermekek - torkát. Helyi változatáról Bálint Sándor így írt: „Az áldásnak sajátos népi fejleménye, hogy Apátfalván akiket megbalázsoltak, azoknak is megsimogatták a torkát, akik otthon maradtak, hogy nekik se fájjon."47

A tavaszi ünnepek közül legnagyobb volt a húsvét. A húsvétot megelőző nagyböjtöt Apátfalván szigorúan betartották. Szigorú rendje a nagycsaládi

46 Szigeti György 1987, 54-55.

47 Bálint Sándor 1977, 201.

177