Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Táj és település - Tóth Ferenc: Vízi élet - Homokkitermelés
Tóth Ferenc Az újszerű kitermelési mód 1892-ben vette kezdetét.8 A község a kitermelés haszonbérbe adásával tervezte ezt megoldani. Mintegy tíz esztendeig párhuzamosan folyt a gödrökből és a Marosból a homok kitermelése. A közgyűlés 1903-ban az iparvállalatoknak megtiltotta a gödrökből a homokhordást. Ipari célra csakis a Maros medréből a folyó apadásakor, vagy a porondokról (a folyómeder sekély vízzel borított vagy szigetszerű, kiemelkedő részeiről) emelhettek ki homokot, de azt az elöljáróságnak be kellett jelenteniük.9 A folyó partján rozséból, a leszaggatott partoldal földjéből rámpát, rámpát alakítottak ki, oldalát cövekekkel is megerősítették. A följárót meredekre, menetelösre készítették. A kapaszkodástól a kavics föltörte a lábukat, hiszen mezítláb tolták a talicskát. Csikót, vagyis húzásra befogott gyereket nem alkalmaztak. A hordásra az otthoni gazdaságban használt, makói ládás típusú talicskát alkalmazták. Ennél ugyan a teher a toló izomerejét vette igénybe, de a keskeny talicskakerék nem tapadt olyan szélesen a nedves homokba, mint a kubikos talicskák ráfja. A fölhordott homoknak lerakóhelyet jelöltek ki, 1909- től bevezették a köbözést. A partra szállított mennyiséget csak az elöljáróság mérése után szállíthatták el, ekkor a homok köbmétereiért 20 fillért szedtek.10 A Szárazér hídjainak építéséhez 250-300 köbméter homok eladására kötött a község szerződést.11 Az építkezések - a téli hónapokat kivéve - egész évben folytak, a homok iránti kereslet nem korlátozódhatott a Maros alacsony vízállásának idejére, ezért az első világháború után elterjedt a csérpákos kitermelés. Az első cserpákok bádogkantából készültek. A kanta derekát használták erre, a vállánál elvágták, erős lemezzel körülfogva egy abroncsot szegecseltek rá, amire köpűt erősítettek. Oldalát és fenekét kilyuggatták. Három-négy nyél tartozott hozzá, amit a víz mélysége szerint cseréltek. Járt hozzá egy bő méteres, kétméteres, három-négyméteres nyél. A tavaszi magas vízálláskor a hosszú nyelet alkalmazták, nyáron olykor a rövid is megfelelt. Lakatosok és kovácsok a kantánál erősebb cserpákot készítettek. Kedvelték a faluban a Langó Ernő csinálta nyolc literes merítőt. Ez már szegecselés helyett cinezett volt, a köpű bukóra állt, ez jobb homokmerítést eredményezett. A lyuggatás is szakszerűbb lett. 8 Közgy.jkv. 1892.107. 9 Közgy. jkv. 1903. 78. 10 Közgy. jkv. 1909. 67. 11 Közgy jkv. 1902. 87. 16
