Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)

Társadalom és családélet - Markos Gyöngyi: Az apátfalvi gyermek - Iskoláskor

Markos Gyöngyi

Iskoláskor31

„Az iskola küszöbének átlépése határkő a gyermek életében. Ettől fogva fokozatosan fogyatkoznak önfeledt, gondtalan napjaik, s szaporodnak a kötelességeik. Ahogy szellemiekben gyarapodnak, többet és többet kell tanulniok, ahogy testileg erősödnek, nagyobb és nagyobb részt kell vállalniok a gazdasági és házi munkákból"32 - írja Gazdag Klára az esztelneki gyerekekről. Megállapítása általános érvényű.

Az iskolás gyermek ideje és tevékenysége megoszlik a család, az iskola és saját korosztálya hagyományos keretei között.

Az iskola

Az apátfalvi iskola korai történetéről tudjuk: „a róm.kath. plébánia történetében feljegyeztetett, hogy 1788-ban a kántori tiszt elválasztatott a tanítóságtól, tehát már jóval előbb népoktatásnak kellett lennie. 1848. május hó 28-án új iskolaház alapköve tétetett le, de az építkezés félbemaradt a bekövetkezett szabadságharc mozgalmai miatt. Majd későbbi években az iskolaház építése 2 tanteremmel és 2 tanítói lakással befejeztetett, s 1855-ben megszerveztetett a leánytanítói állás is. 1869 év június havában községi közgyűlés kimondta, hogy az addig róm.kath . felekezeti iskola jellegét községi jellegűvé változtatja. 1876. év szeptember havában a közs. iskolaszék megszervezte az igazgatótanítói állást és arra Sümegi István [...] tanítót megválasztotta. Az ő igazgatósága alatt fejlődött az elemi iskola fokozatosan 10 tanerőssé, majd 1892-ben felállíttatott az első, rá 2 évre a második tanyai iskola is. 1892. évben községi óvoda is szerveztetett, 1899. évben pedig a gazd. ism.iskola lett megszervezve."33

31 A fejezet egészénél alapul használtam föl Szigeti György: Hagyományos népszokások Apátfalván V. Az iskolás- és serdülőkor hagyományai c. dolgozatát ( MFM NA 963-87}. Köszönettel tartozom önzetlen segítségéért.

32 Gazda Klára 1980, 59.

33 Koller László 1929, 302-303.

162