Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Markos Gyöngyi: Az apátfalvi gyermek - Kisgyermekkor
Markos Gyöngyi környezetükben található növényekből, pl. gyermekláncfűből nyakláncot, gyűrűt. A lányok babáztak, szőrlabdával labdáztak, a fiúk pásztorkodtak. Állataikat szárízikből [száraz kukoricaszár] készítették. A tárgyak készítésében a nagyszülő vagy nagyobb testvér segített. A gyerekek eljátszották a körülöttük zajló eseményeket: lakodalmas játékot vagy komaasszonyost játszottak. Kedveltek voltak Apátfalván a nyelvtörő játékok is. A kisgyermekkorban kezdődött a gyerekek munkára nevelése, de ezt olyan formában oldották meg a szülők, nagyszülők, hogy a gyermekek nem érezték megerőltetőnek. Már a karonülő gyermek megismerkedett a háziállatokkal: kasba tett szalmán nézte a fejést, anyja karjában a tyúketetést. 2-3 éves korukban mind a lányok, mind a fiúk részesei voltak a munkának. Legelső feladatok voltak:- csirkeitatóba vizet önteni,- a varjúkat és kányákat elhessegetni,- csirkéket kihajtani a kertből,- kiskacsáknak vizet hozni stb. A 4-5 éves kislány az anyja mellett kisteknőben mosott, gyúrta a tésztát. A fiúk kukoricamorzsoláskor már hatévesen csutkáztak, azaz a csutkán maradt magokat kézzel lecsipkedték, krumpli szedéskor a fészekben maradt krumplit felszedték. „Ötéves korában a pátfolvai tanyai gyerek a disznókra, malacokra már maga is tudott vigyázni, de a tehenet hatéves kora előtt még nem bízták rá [...] Ha volt puli kutyája, akkor az is segített a kis pásztornak. A liba után azért mégis a birka volt a legalkalmasabb jószág a pásztorkodó gyermek szoktatására [...] A lányok is már 4-5 éves korukban libapásztorok voltak.”30 A kisgyereknek volt kis vödre, locsolója, még kis seprűt is kötöttek neki. 30 Szigeti György 1985a, 69-70. 160
