Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Juhász Antal: A falu társadalma - A helyi társadalom a 19. és a 20. század fordulóján
Juhász Antal a falu gazdasági, társadalmi életében, ezért családtörténeti anyaggyűjtésünket ott mutatjuk be. 1910-ben a falu 5637 főnyi népességének 76,4%-a (4311 fő] a mezőgazdaságból és kertészetből élt. Ha figyelembe vesszük, hogy a napszámosok (79 kereső és 154 eltartott] is nagyrészben földmunkával keresték kenyerüket, a mezőgazdasági népesség aránya 4%-kal többre tehető. A 19. század második felében folytatódott a földek elaprózódása. Miközben 15-20 gazdacsalád, birtokának az örökösödéssel együttjáró osztódása ellenére is, gyermekei házassági kapcsolatai révén igyekezett gazdaszinten maradni, a földtulajdonos parasztok többsége egyre kisebb területen gazdálkodott. 1910-ben a 679 önálló birtokos és bérlő közül 482, vagyis 70%-uk 10 kát. holdon alóli földet művelt. Igaz, a jó minőségű, 20-24 aranykoronás apátfalvi földeken 5-10 holdas kisparaszt el tudta tartani családját és az ügyesen gazdálkodó árut is termelt. A kisebb földűek pedig belterjes műveléssel, pl. a makaiaktól eltanult hagymatermesztéssel kezdtek foglalkozni. A mezőgazdasági keresők 44%-a volt önálló birtokos, bérlő illetve részes földműves, ami magasabb arány Csanád megye átlagánál. A segítő családtagokkal együtt a saját és bérelt földön dolgozó keresők a mezőgazdasági foglalkozású kereső népességnek több mint kétharmadát (67%-át] alkották. Ugyanakkor a 390 mezőgazdasági munkás és 129 cseléd a mezőgazdasági keresők egyharmadát jelentette.13 Ha az eltartottakat is figyelembe vesszük, ami a korabeli társadalmi, gazdasági életviszonyokat jobban mutatja, a tulajdon- és bérföldet művelő és mások földjén dolgozó falubeli népesség között csaknem ugyanaz az arány mutatható ki: önálló birtokos és bérlő családban élt 2919 fő, a mezőgazd. népesség 68%-a, mezőgazdasági munkás és cseléd-"- 1392 fő - " - 32%-a. A 19. század végén a földtelen mezőgazdasági munkások nagy része a község határán kívül talált munkaalkalmat. „A földnélküli napszámos osztályhoz tartozó lakosok - írta a millenniumi emlékirat - rendkívül szorgalmasak, a közel fekvő uradalmak: a földeáki Návayak, a szerb és német Csanádi, nagy- szentmiklósi Nákók, a kiszombori Prónay családok már a téli időben sze- gődtetik őket mezei munkára cselédnek messze vidékre, nyolc-tíz esztendei 13 A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. MSK Új Sor. 48. Bp. 1913, 678-679. 100
