Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A kora újkori kerámiaegyüttesek régészeti feldolgozása
95 „CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A KORA ÚJKORI KERÁMIAEGYÜTTESEK FELDOLGOZÁSA alakú fogaskerék minta ékítette.516 A hullámosra nyomott peremű fazekakat készíthették füllel együtt (20. tábla 9) és fületlen formában is (12. tábla 4). A füles típusúaknál a fülek a peremből indultak (20. tábla 9), többnyire rövidek, középvonalukban hosszanti bemélyítéssel osztottak, kisméretű szalagfülek. A csipkézett peremű fazekak és bögrék a 15. században jelentek meg, amit a budai vár és a tabáni leletanyag hasonló technikával ellátott peremű fazekai bizonyítanak.517 Az egri vár anyagában a 16. század második felének, 17. század elejének jellegzetes edénytípusai közé tartoznak a hullámosra kialakított peremű főző-, tároló- és tálalóedények.518 Ennél valamivel korábbi időszakból, a 16. század első feléből származik egy szintén egri fazék.519 A Kecskemét környéki ásatásokról is ismertek ezek a típusok, legkésőbb a 17. század elejéről.520 Vácról a 15. század második felére, 16. század elejére keltezett kerámiák közül,521 míg az egri románkori székesegyház délnyugati kápolnája melletti szemétgödörből (KI), 17-18. század fordulójáról származó anyagból kerültek elő.522 Ozoráról, a IX/B. szelvény 2. gödréből egy mázatlan, téglavörös anyagú csipkézett szélű peremtöredéket közöltek az ásatók, korát a 16. század végére, 17. század elejére tették.523 Törökszentmiklós- ról, a 17. századi verem leletei között fordult elő egy csipkézett peremű mázatlan fazék.524 A tárgyalt együttesek csipkés peremű fazekai és bögréi a 17-18. század fordulójáról származó kerámiaanyagok hasonló peremtípusú edényeivel rokonít- hatók. A szakirodalomban közzétett analógiák alapján úgy tűnik, a csipkézett perem népszerűsége a 17. század második felére visszaszorulóban volt, a kései típusok kiképzésükben némileg el is térnek a korábbiaktól. Ezt példázzák a vásárhelyi „csipkék” is, melyek kialakítása keskenyebb, finomabban formált, sűrűbb térközü, mint azt a korábbi időszak termékeinél megszokhattuk. A népi kerámiaanyagban a bögrék a fazékfélék csoportjához tartoznak, funkcionálisan tárolóedények.525 A régészeti együttesek bögréi formájukat tekintve valójában kisfazekak, de méretük azoknál kisebb. Funkciójuk is eltérő, mint azt tudjuk, de ennek megállapítására az ásatási anyag nem nyújt lehetőséget. Kevés volt az értékelésbe vonható töredék. Az ásatási anyag mindössze egyetlen kiegészített bögrét tartalmazott (16. kép).526 Az ótemplomi bögre különlegessége a peremszél fogaskerékkel bevagdalt díszítése. Az egymással párhuzamosan körbefutó, be516 TJM 99.2.28.3. 517 GARÁDY 1945, 434. 40. kép, GEREVICH 1966, 128. kép 12. 518 LÁZÁR 1986, 38-39. 2. kép 1, 4, 5, 7. rajz 519 KOZÁK 1964, 222. 246. 15. fénykép 520 SZABÓ 1938, 105. 479-480. fénykép, 495. kép 521 MIKLÓS 1991, 11-12. 19. tábla 2, 17. 26. tábla 5, 26. tábla 3. 522 FODOR-KOZÁK 1970-71, 147. 2. kép 523 FELD - GERELYES 1986, 174. 524 KOVÁCS 2001,205, 15. kép 3. 525 IGAZ-KRESZ 1965, 102-104. és 106-107. 526 TJM 99.2.627.
