Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A kora újkori kerámiaegyüttesek régészeti feldolgozása
„CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A KORA ÚJKORI KERÁMIAEGYÜTTESEK FELDOLGOZÁSA 70 tett táltöredékek.291 A folyatott máztechnika alkalmazása a kora újkorban terjedt el Magyarországon. A díszítési mód továbbélése a néprajzi anyagban is kimutatható.292 Elkülöníthető a csorgatott mázas tálak egy csoportja, melyek jellegükben a hódoltság korára keltezett leletanyaggal mutatnak rokonságot, de készítési idejük már a hódoltság utáni időszakra tehető.293 A vásárhelyi tálak tipológiai jellege, illetve a felületkezelés technikája a 17. századi keltezést erősíti. Az anyag tartalmaz néhány fésűs díszű táltöredéket is, melyeknél mindkét - az ország más területeiről ismert - technika alkalmazott (20. ábra).294 A mintakincs eredetét és egységességét bizonyítja a Dél-Bácskából295 és más, az ország határán kívül eső balkáni területekről származó hasonló díszítésű töredék jelenléte.296 A vásárhelyi anyag egyik darabján az agyagba bekarcolt fésűs ívminta színes, ezúttal zöld mázzal szerepel (5. tábla 4),297 míg két további töredéken világossárgára,298 illetve sárgásbarnára299 festett engobe alapba karcolt hullámminta felett, színtelen a fedőmáz. Ez utóbbi felületalakítás hasonló a valódi sgraffito-technikához, melynek lényege, hogy a vésett díszítés egyben színhatást is eredményez. Gyakori, hogy a vastag engobe-ba húzott vonalkötegek mellett a felületet színes foltokkal tarkítják.300 A máz alatti fésűs karcolás nem ritka a 16-17. századi kerámiaanyagban,301 továbbélése a 18-19. században is kimutatható.302 A két korszak tálasedényeinek szétválasztása a nagyfokú hasonlóság miatt nehéz, a stíluskritikai vizsgálatok mellett, a leletegyüttes egészének kora, és a lelőkörülmények pontos ismertében lehetséges. 291 Pécs: FEHÉR 1959, 111. XXXIV. tábla; Eger: FODOR - KOZÁK 1970-71, 149. 9. és 10. képek; FEHÉR 1972,192-193. II. tábla 3, III. tábla 1, IV tábla 4-6, V. tábla 3; Buda: SOPRONI 1981, 65. 1. tábla 5; Szolnok: KOVÁCS 1984, 31-34. 12. tábla 3-7, 13. tábla 1-2, 4-6, 14. tábla 1, 3, 15. tábla 1-6, 16. tábla 1-6, 17. tábla 1-3; Fehérvár: SIKLÓSI 1982, ltsz. 81.15. és 81.44.1-3; Beograde: POPOVIC - BIKIC 128, 74, 77. 292 J. ISTVÁN 1964, 96-97; NAGY J. T 1995, 491, 3. ábra 9. 293 GERELYES 1985, 233-234. 6-7. és 9. ábra 294 KOVÁCS 1984, 14. t. 2, 19. t. 1-8, 33. t. 1-4; FODOR-KOZÁK 1970-71, 149, 11. ábra; FEHÉR 1972, 192, 2. t. 2; MÉSZÁROS 1968, 20-21. t.; GERELYES 1985, 233-234, 6-7., 9. ábra; GERELYES 1991, 25-27, 37, 45; KOVÁCS 1991, Pl. 4. 5, Pl. 8. 1, 4; SOPRONI 1981, 107-108, GARÁDY 1944, 392, 88. t. 2. 295 RÁDIÓ - BOJÓIC 2004, 201, 399. 296 ANDRONIC - NEAMTU - CHEPTEA 1980, 109,4. kép 2, 5. kép 1 és 116,5. kép 8, 7. kép 5; SLATINEAU 1958, 87. kép; VILOV 1962, 10. ábra, idézi: KOVÁCS 1984, 35. 297 TJM 99.2.257. 298 TJM 99.2.403. 299 TJM 2002.52.228. 300 TJM 2002.52.120. 301 KOVÁCS 1984. 14. tábla 2, 19. tábla 1-8, 33. tábla 1-4; FODOR - KOZÁK 1970-71, 149. 11. ábra; FEHÉR 1972, 192. II. tábla 2; FEHÉR 1959, 112. XXXIII. tábla 17; a szegedi vár közöletlen 17. századi anyagából: MFM 2002.2.6038, 2002.2.2805, 2002.2.4341, 2002.2.4696, 2002.2.4339, 2002.2.4335. 302 MÉSZÁROS 1968, XX-XXI. tábla; GERELYES 1991,25-27,37,45; KRESZ 1991.b, 69. kép, KRESZ 1977, 247.
