Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A történeti források és a népi edény-nevezéktan szerepe a kora újkori kerámia feldolgozásában - Veres fazék, tokános tál, almáriom
„CSEREPEN ISMEREM, MINEMU FAZÉK VOLT..26 A TÖRTÉNETI FORRÁSOK ÉS A NÉPI EDÉNY-NEVEZÉKTAN SZEREPE A KORA ÚJKORI KERÁMIA FELDOLGOZÁSÁBAN jelző nem annyira az edény korára, inkább annak nagyságára utalhat.103 104 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem utasításában az asztaltálalásra vonatkozó rendelkezésében az alábbi bejegyzés olvasható: asztalnakink... ad minus nyolc tál étket egyik öreg tálra valóval adni, ebéden vacsorán.,.m A korabeli társadalomban az öreg és nagy jelzők használata az életkor tekintetében is összefonódott. Az öregség kifejezése, az éltes kor fogalmi szinten is a nagyobb tekintélyt és az elismertséget jelentette. Az önéletírások, visszaemlékezések, gazdasági naplók és udvari rendtartások körén túl a kora újkori kerámiakutatás szempontjából fontos történeti forráscsoportnak tekinthetők a végrendeletek, hagyatéki leltárak és a piaci árszabások. A Csongrád Megyei és a Hódmezővásárhelyi Levéltár anyagában nincs 17. századi végrendelet, hagyatéki leltár vagy vagyonösszeírás. Területünkről a legkorábbi ilyen típusú szövegek 1730. évből maradtak fenn. A 18. századi források ugyan kronológiai szempontból kutatási témánkon kívül esnek, de figyelembe véve, a 17. végi, 18. század eleji anyagi kultúra egységét, mégsem haszontalan ezek tartalmi áttekintése. A népi edényhasználatban a 18. század végén, 18-19. század fordulóján következnek be azok a változások, melyek az addigi fejlődést megszakítva, új irányba viszik a folyamatot.105 A két levéltár, 18. századi anyagában összesen 12 darab hagyatéki leltár és végrendelet található, melyekben konkrét utalások szerepelnek a konyhai cserépedényekre. Ezek az 1742 és 1795 közötti időszakból származnak.106 A szám kevés, de figyelembe véve, hogy a végrendeletek többsége egyáltalán nem rendelkezik a háztartásban lévő használati eszközök, így a konyhai cserépedények örökléséről, ez nem meglepő. A mindennapi használati tárgyak leggyakrabban apró-cseprő házi eszközeim,107 108 minden házi mobiliumok,m minden néven nevezhető házi ingóságom megjelölésekben tűnnek fel, melyekben a konyhában, a főzésnél, a tálalásnál és terítésnél használt cserépedények is benne foglaltattak.109 A 18. századi szegedi végrendeletekben mindössze háromban említenek név szerint konyhai edényt. Ebből kettő rézből készült fazék és tepsi,110 a harmadik egy cseréptányér, három nagy leveses és nyolc más nagy tál örökléséről rendelkezett.111 103 TÓTH 1994, 116. 104 KOLTA1 2001, 73. 105 K. CSILLÉRY 1977, 17-18. 106 CSML IV.A. 1003.s. l.d.; valamint CSMLv. tan. Iratok 1790. 1015; 1788; 1794.; (idézi: JUHÁSZ 1985,462-468) és HML Testamentom könyv I. és becsüjegyzékek (idézi: TÁRKÁNY SZŰCS 1961. 383-415) 107 Hódy Ferencz (1785) végrendelete (CSML IV.A. 1003.s. 109.sz.); Katona György (1750) végrendelete (CSML IV.A. 1003.S. 131.sz.) 108 Kószó Ferencz (1751) végrendelete (CSML IV.A. 1003.s. 153.sz.) 109 Eskütt Banga Pál uram (1793) végrendelete (HML Test. I. 403-408.) 110 Makay Zsigmond (1755) végrendelete (CSML IV.A. 1003.s. l.d. 173.) és Börcsök Istvány (1773) végrendelete (CSML IV.A. 1003.S. 22.sz.) 111 Lavner Péter (1771) végrendelete (CSML IV.A. 1003.s. 165.sz.)
