Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
Történetiség, funkcionalitás, regionalitás - A kora újkori kerámia általános jellemzői
147 „CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” TÖRTÉNETISÉG, FUNKCIONALITÁS, REGIONALITÁS tához kapcsolhatjuk. Tudjuk, hogy a néprajzi korszak tűzálló fazekastermékeinek alföldi értékesítésében Gömör megye járt élen. Innen látták el főzőedénnyel a régió teljes déli és északkeleti területeit. A 17. századi forrásokban már adatolt a gömöri edények alföldi szállítása.947 A századelőn értesülünk először írott formában a Szegedre és Hódmezővásárhelyre szállított rimaszombati cserépáruról.948 A szegedi Móra Ferenc Múzeum néprajzi gyűjteményében számos, fehér anyagú, mázas vászonfazék őrzi nemcsak nevében, de formájában és díszítményében is származási helyének emlékét.949 A növekvő számú régészeti kerámialelet és azok feldolgozása jó esélyt nyújthat a 16-18. századi kereskedelmi kapcsolatok feltárására, az értékesítési körzetek pontosítására. Az elterjedések vizsgálatához az eddig nem kutatott fazekashelyek szisztematikus és részletes felgyűjtése szükséges, ugyanakkor elengedhetetlen az egyes központok értékesítési körzetváltozásainak időbeli elemzése, lévén a szállítási területek időben módosulhattak, egyes körzetek háttérbe szorulhattak, míg mások előtérbe kerülhettek. A közzétett régészeti együttesek szerint az engobe-festett vászonfazekak az ország középső, északi és délkeleti régióiból kerülnek elő legnagyobb számban, míg az azonos korú dunántúli lelőhelyek anyagából voltaképp hiányoznak.950 A visszakarcolt engobe-os fazekak eddig közzétett régészeti lelőhelyei nagyjából lefedhetők a 19-20. századi gömöri edények vásárkörzetével, és a néprajzi anyag ún. tótfazekainak mintakincse (26. kép), valamint a kora újkori fazékféle edények festett motívumainak hasonlósága is vitathatatlan.951 A visszakarcolt, festett kerámiaegyüttesek területi előfordulása régészeti oldalról igazolja ugyan a felvidéki - alföldi fazékkereskedelem korabeli meglétét,952 de nem jelenti annak kizárólagosságát. A késő középkori, kora újkori és újkori fehérkerámia elterjedési területeit tekintve akadnak különbségek.953 A középkori lelőhelyek félkörívben veszik körül Gömör megye agyagbányáit, de az elterjedési terület átnyúlik a Dunántúl északi részére, míg a dél-alföldi régió jelentős része - talán a kutatottság hiánya miatt - nem került felvételre. Az Északkelet-Dunántúl késő középkori érintettsége, a Dél-Alföld fehérfoltja és a Duna-Tisza közi területek piacainak néprajzi időszakra eső elvesztése, vagy a piacok keleti irányban történő bővülése veti fel annak lehetőségét, hogy az ismert gömöri kapcsolatok mellett esetleg egy más irányú főzőedény-kereskedelmet tételezzünk fel. Ezt a hipotézist a dél-alföldi régió korabeli fazékanyagában megfigyelhető többféle anyagcsoport alátámasztani látszik. Az előkerült fazekak készítési és díszítési technikáit vizsgálva szembeötlő, hogy mindkét vásárhelyi együttesben fellelhetők, a felvidéki régiótól idegen, a 947 KRESZ 1960, 308. 948 KRESZ 1991 .b, 36; KRESZ 1991 .b, 121. kép 949 MFM Néprajzi Gyűjtemény ltsz. 86.1.2, ltsz. 70.32.1, ltsz. 70.33.1. 950 KOVÁCS 1991, 171; HATHÁZI - KOVÁCS 1996,42. 951 KRESZ 1991.b, 101. kép 952 TOMKA 2005, 82-95. ábra, 320-326. ábra, 346. ábra, 353. ábra, 363-364. ábra 953 HOLL 1956, 177 és 196.
