Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
Történetiség, funkcionalitás, regionalitás - A kora újkori kerámia általános jellemzői
135 „CSEREPÉN ISMEREM, M1NEMŰ FAZÉK VOLT...” TÖRTÉNETISÉG, FUNKCIONALITÁS, REGION ALIT ÁS több anyag, így a vásárhelyi leletegyüttesek alapján is kimutatható e kerámia 17. század végi használata.875 Díszítési technikájukban a nyugati karcolt stíluskörhöz kapcsolhatók a hazai metélt mázas termékek, még akkor is, ha azok kivitele és a stílusa némileg eltér az itáliai reneszánsz gyökerű sgraffito eljárásától. A valódi sgraffito díszítés lényege, hogy az engobe-ba karcolt minta fölé színtelen ólommázat vittek fel, így a bemélyített területen a minta sötétebb alapszínnel tűnik elő, azaz a karcolás egyúttal színhatást is eredményezett. A bekarcolt mintákat gyakorta hangsúlyozták festéssel.876 Ellentétben a balkáni sgraffitoval, a nyugati karcolt kerámia jellemzően figurális díszű, gyakoriak az ember-, állat-, főként madárábrázolások,877 nemegyszer összetett jelenteket, vallási tematikájú képek egész sorát jelenítik meg az edényeken.878 Ezzel szemben a hazai metélt mázas kerámiaárunál a motívumok - néhány kivételtől eltekintve879 - geometrikus jellegűek, a bekarcolás - mivel a híg engobe alap felvitele rendszerint elmaradt - nem járt együtt színhatással, így a mintát az eltérő mázszínek váltogatásával, esetenként bepecsételésekkel, domborításokkal emelték ki. A balkáni és az itáliai sgraffito kerámiára egyaránt jellemző, hogy a bekarcolás, a máz és a festés nem követte egymást, míg a metélt díszű edényeknél a karcolt sávok és a mázhatárok egybeesésére törekedtek.880 Ezek az eltérések lényegesebbek annál, minthogy a közvetlen átvételt bizonyítanák, ugyanakkor nem zárják ki a sgraffito-eljárás közvetett hatását a metélt mázas kerámia technikai kivitelében. A kora újkori vásárhelyi együttesek metélt mázas edényei előfordulásukban kivételesek. A rajtuk feltűnő díszítmények - a zöld-barna foltos máz és a karcolt technika - a vásárhelyi népi edényművesség meghatározó elemei, a központot jellemző díszítőeljárások között említhetők.881 A két korszak fazekaskultúrájának kontinuus fejlődését mindez önmagában nem bizonyítja. A balkáni, illetve oszmán-török kerámiakészítési hagyományok hatásaként értékeli a kutatás a folyatással díszített tálasedények korszakhoz kötött feltűnését. A folyatott máztechnika eredete a Távol-Keletre vezethető. Onnan került át a Közel-Keletre, Kisázsiába, majd Európába.882 Magyarországon a török hódoltság időszakában terjedtek el a folyatott mázzal díszített edények. A régészeti 875 RADIC - BOJCIC 2004, 203, 404; FODOR - KOZÁK 1970-71, 154-155; KOVÁCS 1984,1. t„ 2.t. 4., 3.t.3, 7-9, 6.t. 4-5, 7.t. 7. 876 COHEN-HESS én. 31. 877 STEPHAN 1987, 212, Abb. 202-203; 209, Abb.200; BLAZY- DILLY 1986, 17. kép, 37, 6. pl, 38, 8. pl, 39, 9.pl. 41, 12.pl. 878 STEPHAN 1987,201, Abb. 189. 879 A közzétett magyarországi metélt mázas kerámia egyetlen zoomorf motívuma a hal (KALMÁR 1959, LXX. tálbla). 880 Különösen a kései darabokon gyakori, és a technikai kivitel részbeni silányulásával hozható összefüggésbe, hogy a máz gyakran a keretelésen túl is szétfolyik (KOZÁK E 1975, 46, 28. kép, TJM 99.2.289.). 881 KRESZ 1991.b, 49. 882 SOPRONI 1981, 61.
