Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)

A kora újkori kerámiaegyüttesek régészeti feldolgozása

115 „CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A KORA ÚJKORI KERÁMIAEGYÜTTESEK FELDOLGOZÁSA tónusú maradt.724 Anyagunkban mind a sávosan fényezett, mind a karcolt díszű edények fellelhetőek. A polírozott motívumok egyszerűek, általában az edénytest felső részére, a nyak- és a vállvonalra korlátozódtak, kivételes a fenékrészek ha­sonló mintájú díszítése.725 A polírozás mindig geometrikus, nagyrészt függőleges irányú (17. tábla 5, 7),726 ritkábban szabálytalanul, átlósan sikált sávok felvitelét jelentette.727 Mindössze egyetlen példát találtam az edény korongolási síkjára víz­szintesen húzott csiszolásra.728 Az égetési technika sajátossága, hogy a felfényezett sávok mindig sötétebb színben tűntek elő, mint az edény alapszíne, kiemelve ezzel a polírozott omamenseket. A redukált égetésű edényeken alkalmazott másik meghatározó díszítési tech­nika a felületátalakító karcolás. Ennél a díszítőeljárásnál a szerkesztési elv ösz- szetettebb, bár a motívumok ezúttal sem sokfélék, inkább ötletesen variáltak. Az egyszerű egyenes és hullámos vonaldíszek, a sekélyen húzott homyolatok ritkán jelentek meg önálló díszítésként.729 Jellemzőbb a minták kombinálása, ami részben az azonos technikájú, de különböző típusú díszítmények egy idejű felvitelében, részben az eltérő díszítőeljárások egy tárgyon történő alkalmazásában nyilvánult meg. Mindezt a felhasznált ornamensek változatossága tovább színezte. A legegy­szerűbb motívum az egyenes vagy hullámos vonaldísz, illetve a sekélyen karcolt két egyenes közé húzott nagy ívű hullámvonal.730 Viszonylag gyakori a plasztikus bordák és a csiszolt díszítmények együttes alkalmazása, mely főként az edények nyakvonalán tűnik fel.731 Kialakítása valamennyi ilyen díszítőtípusú edény eseté­ben azonos. A nyakon körbefútó alig kiugró, lekerekített élű borda alatt, függőle­ges irányú csiszolt sávok díszlenek (17. tábla 5). Egy esetben fordult elő, hogy a motívum a vállra „csúszott”, bár ott is az edény nyakának és a vállvonalának ta­lálkozását határolja.732 Többször megfigyelhető, hogy a sikált díszítmény kiegészí­tője nem a rátét, hanem a sekélyen karcolt egyenes vonalköteg (17. tábla l).733 Az előző technikához hasonlóan, ez a motívum is rendszerint a nyakvonalra koncent­rált, a sekélyen karcolt homyolat mindig felül zárja a csiszolt mintát. Az ótemplo­mi leletek között található egy olyan edénytöredék, ahol a bemélyített díszítmény nem karcolt hullám- és egyenesvonalak, hanem rendszertelenül beböködött pont­körök formájában képviselt.734 Több példát is említhetünk azokra az edényekre, melyeknél a minta a bemélyített, karcolt motívumok többszöri és szabályszerű 724 SZABADFALVI 1986,41. 725 TJM 2002.52.185. 726 TJM 99.2.93, TJM 99.2.193, TJM 99.2.293, TJM 99.2.540, TJM 2002.52.18, TJM 99.2.321. 727 TJM 2002.52.185.1. 728 TJM 99.2.561. 729 TJM 99.2.323, TJM 2002.52.97, TJM 99.116, TJM 99.2.196. 730 TJM 99.2.323. 731 TJM 99.2.93.2, TJM 99.2.561. 732 TJM 99.2.561. 733 TJM 99.2.30, TJM 99.2.93.1, TJM 99.2.321. 734 TJM 99.2.133.

Next

/
Oldalképek
Tartalom