Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A kora újkori kerámiaegyüttesek régészeti feldolgozása
102 „CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A KORA ÚJKORI KERÁMIAEGYÜTTESEK FELDOLGOZÁSA A hódoltság kori anyagban jellemzően a 16. századi leletegyüttesekből ismert a technika, alkalmazása a 17. század derekától visszaszorult. A felületátalakító díszítmények között nemcsak a karcolt, a vésett és a bepecsételt technikájú, de a domborított díszítményekről is meg kell emlékeznünk. A korabeli vásárhelyi edényeken plasztikus díszítést lényegében nem alkalmaztak.592 Kivételként említhető az ótemplomi leletegyüttes vörösre égetett, finom homokkal soványított, mázatlan, hullámosra alakított peremű kisfazeka. Nyakát lapos bordával tagolták.593 A díszítés több korabeli leletegyüttesből ismert, de a domborműves rátétek alapvetően nem jellemzik korszakunkat. A bordák többnyire a peremformához kapcsolódóan, a peremsávra koncentráltak, az edényfalon alig alkalmazottak. Párhuzamként említhetők a 16. század végi, 17. század eleji és a 17-18. század fordulójáról származó egri fazekak,594 valamint Törökszentmiklós- ról, a várárokból előkerült, 17. századi edény töredéke.59S Ez utóbbi lelet különlegessége, hogy a bordadísz hullámosra nyomott. Az edényen elhelyezett vízszintes vagy más irányú, ujjbenyomkodással, bevagdalással vagy bepecsételéssel díszített bordákat (abroncsok, lécek) a magyar népi kerámiaanyag nagyméretű edényein - fazekain és kantáin - előszeretettel alkalmazták; nemcsak díszítményként, hanem az edényfal megerősítésére.596 A vörösbama vagy vörös engobe-bal festett edények a korabeli kerámia meghatározó együttesét képviselik. A díszített vásárhelyi fazekak nagy része festett. Az ótemplomi leletegyüttesben az arány meghaladta az 50%-ot, míg a Bocskai utcai anyagban 40%. A festés mázatlan edényeken éppen úgy alkalmazott, mint mázzal kombinálva. Szinte mindig világos anyagszínnel párosult. Sárgásfehér, világosbarna, halványvörös edényeken figyelhető meg. Ritka a szürkésbamára égetett darabokon. Az ornamentika az edény formáját követte. Főként az edénytest felső harmadát (14. kép), a perem belső szegélyét,597 külső oldalát (12. tábla 1-3), valamint a nyakat és a vállat (10. tála 4-5), esetleg a füleket díszítette festés.598 Az edénytest alsó harmadában kevésbé jellemzőek a festett motívumok, ha mégis előfordulnak, úgy kizárólag egyszerű, többnyire vízszintesen körbefutó vonalak,599 ritkábban ferde irányú sávdíszítések600 601 vagy festett pöttyök formájában.60' A máz és a festés együttes alkalmazásában, - mint ahogy az a fazéktípusú edényeknél kizárólagos - a máz mindig az edények belső oldalát, esetleg a perem külső szegélyét 592 A bordával tagolt peremek jelenlététől eltekintettem, mivel azok szerepét nem díszítésként értékelem. 593 TJM 99.2.216. 594 LÁZÁR 1986, l.kép 1. rajz; FODOR - KOZÁK 1970-71, 147. 4. kép 4, 148. 5. kép 1. 595 KOVÁCS 200l.b, 204, 14. kép 8. 596 IGAZ-KRESZ 1965, 102; KRESZ 1990, 383. ábra, KRESZ 1991.b, 101. kép 597 TJM 2002.52.154, TJM 99.2.140, TJM 99.2.139. 598 TJM 99.2.226, TJM 2002.52.408. 599 TJM 99.2.137, TJM 99.2.140.3, TJM 99.2.329, TJM 99.2.409, TJM 99.2.137. 600 TJM 99.2.140.2, TJM 99.2.98, TJM 99.2.167, TJM 99.2.170. 601 TJM 99.2.170.1.
