Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
4. Glässer Nornert: Az integráció politikai liturgiái: Szimbolikus politika és hazafiasság Löw Immánuel beszédeiben
Új önmeghatározások modern nyugat-európai társadalom és állam szekuláris alapon történő meghatározásával, a racionalitás, a humanitás és a tolerancia eszméjének kiterjesztésével egyrészt a zsidó közösségek előtt nyíló lehetőségek, másrészt a környezethez való viszonyulások változtak meg. Ez mind az önmeghatározásra, mind pedig a tradícióhoz és kultúrához való viszonyban megmutatkozott a tudatosan modernizáló zsidóság köreiben. Dubin megfogalmazásában a fenti változások létrehozták a nem-zsidó társadalommal való összefonódás ésszerű magyarázatát és stratégiáit, az új felvilágosult zsidó eliten belül pedig a magukévá tett új értékek jegyében újraértelmezték a judaizmust is.04 A zsidó felvilágosodás képviselői, a mászkilok, ekképp leértékelték a korai modern askenáz judaizmus elszigeteltségét, Talmud-központúságát és kabbalisztikus irányultságát. A közösségek belső kulturális mintáinak terén és a külvilággal való csoportközi stratégiáiban egyaránt reformot szorgalmaztak. Ez az előbbi esetében a belső zsidó kulturális javak körforgásának tágítását és újraorientálását foglalta magába, míg az utóbbinál a zsidók felkészítését a többségi társadalomhoz való közeledésre és annak új lehetőségeiben való részvételre.05 A hászkálá a felvilágosodás kritikai racionalizmusának egyik változatát képezte, és a judaizmus első modern ideológiájának tekintendő. A zsidó felvilágosodás élesen bírálta a zsidó kulturális és társadalmi mintákat, miközben a modernizált nyugati világba való beilleszkedés stratégiáját kívánta nyújtani.06 Ezek a törekvések tükröződtek a későbbi neológ irányzat és a zsidó magyarosodási mozgalom meghatározó alakjának, a morvaországi születésű Löw Lipótnak (1811-1875) a tevékenységében is, aki a mászkil misszió egyik meghatározó magyarországi képviselőjével, Chorin Áron (1766-1844) aradi főrabbival állt szorosabb kapcsolatban. Az 1848-49-es forradalomban részt vállaló rabbiként az emancipációt, a polgárosodást, a nyelvi magyarosodást és a belső vallási átalakulást szorgalmazta. Programját jól tükrözik magyar nyelvű zsinagógái szónoklatai is: „Üdvözöljétek, izraeliták, hálás örömmel üdvözöljétek az új kor szellemét...”07 „Valóban, atyámfiai, újat és nagyot alkotott az Isten a magyar hazában"08 - hangzott el a felvilágosodás és a magyar nemzeteszme melletti állásfoglalás jegyében lelkesítő forradalmi beszéde. Chorin Áron a prágai újhéber felvilágosodás szellemében a reformok 19. század eleji képviselőjeként a zsidóságot pusztán vallásként határozta meg. „Az izraeliták szétszórásával nemzetiségük is megszűnt, így tehát nincs izraelita nemzet, 04 Dubin 2005. 29. 05 Dubin 2005. 29-30. 06 Vö. Dubin 2005. 33. 07 Lásd Hídvégi 1999. 54. 08 Lásd Hídvégi 1999. 53. Zsidók Szeged társadalmában oooooooooooooooooooo 93
