Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
3. Mód László: Ormódi Béla szerepe a homoki szőlő- és borgazdálkodás fejlesztésében (Horgos-Királyhalom és Pusztamérges)
tulajdonviszonyaira gyakorolt hatásáról.37 Ebből megtudhatjuk pontosan azt, hogy melyik szőlőbirtokokat érintette a rendelkezés. Pusztamérgesen Sebestyén Ármin és Lindenfeld Sándorné 210 kát. hold kiterjedésű nagytelepi szőlőgazdaságából 22, 5 kát. holdat hagytak meg az eredeti tulajdonosok kezén, a fennmaradó részt pedig 1-3 kát. holdas parcellák formájában kiosztották a földigénylők között. A pusztamérgesi „Nagytelepen” a csemegeszőlők 20 kát. holdat foglaltak el, a borszőlők állományát az olasz rizling, a kövidinka, a velteiini, a muskotály és kevés kadarka alkotta, amelyekből évente átlagosan 2025 hektoliter bor készült. A felszerelést és a tárolóedényeket felosztották a korábbi és az új tulajdonosok között, aminek következtében előbbiek két darab prést és 1200 hektoliter űrtartalmú hordót, utóbbiak pedig az egyik borpincét, három nagyméretű borsajtót és 4800 hektoliter, jó állapotú hordót használhattak. A szőlőművelést és a borkészítést 1946 tavaszán egy alkalmi társulás irányította, a földművesszövetkezet megalapítása azonban már a tervek között szerepelt. A Nagytelep a rendelkezésre álló dokumentumok szerint az 1950-es évek elején a borforgalmi vállalat, később a Dél-alföldi Pincegazdaság kezelésébe került, amely megtartotta a „pusztamérgesi rizling” márkanevet a rendszerváltásig, amikor a nagyüzemet felszámolták, és a telephelyeit, így a pusztamérgesit is privatizálták. Összegzés O rmódi Béla tevékenysége szépen példázza azt, ahogyan a filoxéravész által teremtett válsághelyzetet kihasználva tőkeerős vállalkozók nagykiterjedésű homokkal borított területeket vásároltak meg, amelyeken korszerű szőlőbirtokokat hoztak létre. Néhány esztendő leforgása alatt jelentős jövedelemhez jutatták tulajdonosaikat, akik főként az Osztrák- Magyar Monarchia belül széleskörű kereskedelmi kapcsolatokat alakítottak ki. Ormódi Béla és társai a nagyvárosok által nyújtott piaci lehetőségeket kihasználva a csemegeszőlők termesztésére helyezték a hangsúlyt, ami ebben az időszakban új perspektívákat nyitott a homoki szőlőgazdálkodás előtt, hiszen a szőlőrekonstrukciót követően a kötött talajú borvidékek is előbb-utóbb ismét jelentős mennyiségű borral tértek vissza a piacra. A vasúthálózat segítségével a gondosan előkészített és csomagolt termést az Osztrák-Magyar Monarchia Horgos-Királyhalomtól távol fekvő térségeibe is könnyedén elszállíthatták, amelynek következtében a különböző természeti adottságokkal rendelkező régiók között tovább erősödtek a kereskedelmi kapcsolatok. A Pusztamérgesen létesített szőlőgazdaságban Ormódi Béla halálát követően is mintaszerű szőlő- és bortermelés folyt, amely alapvető szerepet játszhatott a „Pusztamérgesi rizling" márkanév megteremtésében. 37 Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltár XXIV. 212. Szegedi Állami Szőlészeti és Borászati Kerületi Felügyelőség iratai 1946.12. 86 <><xxxxxx>oo<xxx><xxxxx> Zsidók Szeged társadalmában
