Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
3. Mód László: Ormódi Béla szerepe a homoki szőlő- és borgazdálkodás fejlesztésében (Horgos-Királyhalom és Pusztamérges)
tevékenységéről azonban a szegedi sajtó illetve a Borászati Lapok segítségével árnyaltabb képet kaphatunk. A korszakban merésznek tűnő vállalkozásainak, azaz a homokpuszták szőlővel történő betelepítésének máig érvényesülő hatása van, hiszen két település is, Bácsszőlős (Horgos-Királyhalom, Kraljev Breg) illetve Pusztamérges is ezeknek az akcióknak köszönhetik létrejöttüket. A szőlőültetvények kialakítása fontos településszervező tényezőként jelentkezett, mivel a parcellázás eredményeként a területek benépesülése is megindult.05 Tanulmányomban Ormod Béla tevékenységén kívül igyekszem bemutatni az általa létrehozott szőlőbirtokon folytatott gazdálkodást az első világháborút követő időszakban is, amikor homoki borok komoly értékesítési nehézségekkel néztek szembe. A Horgos-királyhalmi homokpuszta megvásárlásának körülményei Borászati Lapok 1902. július 20-án megjelent, Királyhalom címet viselő tárcája szerint a homokbuckás, birkalegelőként hasznosított, 3200 kát. hold kiterjedésű birtokot Kárász Gézától 1888-ban vásárolta meg Ormódi Béla, akinek az üzlethez bécsi bankok támogatását sikerült megszereznie.06 Több egykorú sajtótudósításban az szerepel, hogy a szőlőtelepítések kezdeményezésében és lebonyolításában Heinrich József játszott meghatározó szerepet, aki ebben az időszakban Szeged központtal07 borászati felügyelőként tevékenykedett: „Ő adta az eszmét Ormódi Béla szegedi nagykereskedő és földbirtokosnak, hogy a két nagy város Szeged és Szabadka közt közlekedő vasút mentén elterülő homokterületét parczellázva adja el szőlőnek. Az ő buzdításának köszönhető, hogy csakhamar akadtak követői és keresztülvivői az eszmének, úgy, hogy ma már közel 200 hold van szőlővel betelepítve; Heinrich József vándortanár vezette óriási fáradozások mellett a telepítési munkálatokat; ő rigoloztatott, ő rendelkezett, ő járt Budapestre a talajmeghatározások megejtésére, egyszóval az ő buzgalmának, az ő fáradhatatlan szorgalmának, szakértelmének köszönhető ezen fontos telep létesülése."08 05 A Borászati Lapok a szőlőtelepítés jótékony hatásáról a következő módon tudósított: „Az 1200 hold területen nem élt alig 5-6 ember, ma százával találnak rajta biztos kenyeret. Nézzük csak egy kissé közelebbről. A terület, mely szőlővel beültetett, ma 1000 hold, minden hold szőlőre kell átlag minden munka elvégzésére kerekszámban 100 napszám, nos tehát 100,000 napszámot jelent, mely évenkint minimális értékben is 80,000 korona forgalmat képvisel.” Borászati Lapok 1902. július 20. 558. 06 Borászati Lapok 1902. július 20. 558. 07 1886-ban Szeged városát az illetékes minisztérium a VII. borászati kerület központjává tette, amely Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok illetve Torontál vármegyékre terjedt ki. A kerület igazgatásával Heinrich Józsefet bízták meg, aki a szőlő- és borgazdálkodás viszonyain igyekezett javítani szakmai előadások, helyszíni bemutatók segítségével. Saját maga is korszerű szőlőtelepet létesített Horgos-Királyhalmon. 1905-ben, 58 éves korában hunyt el. Borászati Lapok 1905. december 17. 897. 08 Borászati Lapok 1891. július 4. 192. Zsidók Szeged társadalmában oooooooooooooooooooo 73
