Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
2. Karády Viktor: A zsidó 'túliskolázás' Suegeden. (Felekezeti egyenlőtlenségek a középiskolák használatában)
Mindenekelőtt a teljesítmény-eltérések mértéke markánsan különbözik a három intézmény között. Az átlagjegyek tekintetében a zsidó diákok a Barossban és a piaristáknál sokkal eminensebbeknek bizonyultak, mint a Klauzálban. Ezek a különbségek arra mutatnak, hogy a legambiciózusabb zsidó diákok inkább az előbbi intézményt választották, mint a később alapított állami gimnáziumot. Ennek következtében az utóbbiban nyilvánult meg legkevésbé a zsidók általános, az országos adatokból jól kimutatható tanulmányi kitűnősége.36 A legfontosabb eredmény azonban maguknak a 'kemény' szellemi tárgyakban elért jegyek eltérésekben rejlik, amelyek a zsidó tanulók szisztematikusan jobb teljesítményeit mutatják ki. A zsidók tanulmányi fölénye látszólag a németben a legnagyobb, de jelentősnek tűnik magyarban és latinban - e két hagyományos 'nemzeti' tárgyban is -, ha számba vesszük, hogy ezeknél még a Klauzál gimnáziumban is számottevően kimutatható az ott egyébként átlagosan nem annyira eminens zsidó diákság kitűnősége. Matematikában a piaristáknál és a Barossban jelentős, a Klauzálban elhanyagolható (talán még hibahatáron belüli) a zsidók tanulmányi előnye. Összesítve tehát ezek a szegedi adatok is megerősíteni látszanak a nagyobb országos mintákon megfigyelt összefüggést, mely szerint a zsidó középiskolások kitűnősége a verbális és 'nemzeti' tárgyakban is elérte vagy meghaladta a természettudományos tárgyaknál megfigyelhetőt. Végül külön figyelmet érdemel a testnevelés, melyben a zsidók teljesítménye mindenütt messze elmarad a többiekétől. Az elmaradás mértéke sokkal nagyobb, mint a szellemi tárgyakban kimutatható norma-túlteljesítésé. Evvel megint csak egy országos eredmény helyi vetületét lehet megragadni, hiszen a zsidók tornából való gyenge szereplése eddig kivétel nélkül minden vizsgálat alá eső iskolánál kimutatható volt Budapesten éppúgy, mint vidéken. Szegeden az is jól látszik, hogy a zsidó diákok a többinél sokkal gyakrabban is menttették fel magukat tornából (pl. a piaristáknák 14 % erejéig szemben a katolikusok 7 %-ával, a Klauzálban már 20 % erejéig szemben az ottani katolikusok szintén csak 7 %-ával, a Barossban 34 % erejéig szemben a katolikusok 21 %-ával.) Egy általános paradigmáról van tehát itt szó, amely talán még a határokon túl is tipikusnak tekinthető, de erre még hiányzanak a pontosabb felmérések.37 A számok tanulságait három regiszterben foglalhatjuk össze. 36 L. erre nézve legújabb összegző tanulmányomat, amely a dualista kor teljes nyolcadik középiskolás fiú diákságának tanulmányi eredményeire támaszkodik prozopográfia felmérés formájában : Tantárgy-sajátos alkulturális egyenlőtlenségek a dualista kor középiskolásainak tanulmányi teljesítményeiben, / Educatio, 2012, tél, 21/4, 513-534. 37 Az idevágó magyarországi adatok elemzését I. cikkemben : „Testnevelés, iskolai értékrend és asszimiláció", Iskolakultúra (Pécs), XII/1, 2003 január, 25-36. Zsidók Szeged társadalmában 00000<XXXKX>00000<XX>0 61
