Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)

2. Karády Viktor: A zsidó 'túliskolázás' Suegeden. (Felekezeti egyenlőtlenségek a középiskolák használatában)

* A becslés a jelzett éveket közrefogó négy iskolaév alatti

beiskolázottak éves átlagát viszonyítja a népszámlálási adatokból becsült fiú korosztályokhoz. Az így kapott számarányokat kerekítve jelzem a katolikusok kivételével, tekintve kicsiny (100-at el nem érő) abszolút értékeket.

** a korcsoportos adatból származó koréves becslés szerint

Pontosabb képet festhetünk tehát a helyi zsidó mennyiségi 'túliskolázásról', ha például az egyes középiskolai osztályokban beiratkozottakat vesszük számba, mégpedig az érintett fiú korcsoportok arányában. Továbbra is az 1910-es és 1930-as népszámlálások demográfiai eredményeit30 hasonlítva a középiskolai évkönyvekben szereplő felekezeti csoportok nagyságával31 igen érdekes, részben meglepően új eredményekre jutunk, amelyek azonban szintén szemléletesen igazolják a zsidóság erős középiskolai túlképviseltettségét. Az első osztályokba a két évszám között a 10 éves zsidó fiúknak mindig közel fele (47-49 %-a) iratkozott be, míg a katolikusok korsajátos képviselete az elsősöknél mindössze 7,9 %-ról 13,6 %-ra változott.

A 8. osztályosoknál kissé másfajta fejlődést figyelhetünk meg. Itt a zsidók képviselete a 18 évesek között 18 %-ról 26 %-ra emelkedett, míg a katolikusoknál a képviseltettség 2,5 %-ról nőtt 5,9 %-ra. Az eltérések ollója a két nagy felekezeti aggregátum között tehát az elsősöknél is (mintegy hatszorosról három és félszeresre), a nyolcadikosoknál is (itt több mint hétszeresről körülbelül négy és félszeresre) elég látványosan összezáródott, anélkül azonban, hogy a zsidóság iskolai előnyeinek mértéke ne maradt volna továbbra is, még a fasizmus kialakulásának előestéjének tekinthető 1930-as évek fordulóján is nagyon markáns.

Érdemes egyébként felfigyelni a zsidó és katolikus elsősök és a nyolcadikosok népességi képviseltettségének igencsak különböző időbeni alakulására, mégpedig két szempontból. Egyrészt az elsősök közötti eltérések mindig nagyobbaknak bizonyultak, mint a nyolcadikosok közöttiek. Másrészt míg a zsidó fiúk láthatóan ugyanolyan magas arányban kerültek be elsősnek 1910-ben (sőt már 1900-ben is - 45 %-kal) mint 1930-ban, addig közöttük egyre többen érettségiztek. Ez azonban még fokozottabban igaz a katolikusokra (és az itt nem részletezett többi keresztény diákra). Logikusan ezeknek a különbségeknek a felekezetek közötti lemorzsolódási aránykülönbségek valamelyes csökkenésében is tükröződni kell. Ennek megfelelően a zsidó elsősöknek hozzávetőlegesen 1900 körül mintegy harmada, a katolikusoknak pedig csak negyedrésze jutott el érettségiig. 1930-ra azonban ezek az arányok becslésszerűen a zsidóknál meghaladták s a katolikusoknál pedig megközelítették az elsősök felét. Az iskolán belüli

30 Forrás : Magyar statisztikai közlemények, 61, 392 és köv., ugyanott 96, 284 és köv,

31 Pontosság kedvéért a népszámlálás éveit megelőző és követő két-két év átlagát véve alapul.

58 ooooooooooooc>ooooooo

Zsidók Szeged társadalmában