Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)

2. Karády Viktor: A zsidó 'túliskolázás' Suegeden. (Felekezeti egyenlőtlenségek a középiskolák használatában)

kapcsán már tárgyaltuk. A középiskolás közönség azonban sajátos - esetenként naponta ingázó, leggyakrabban azonban az iskoláztatás céljából 'betelepült' vándor népességet képezett. Mégpedig nem is elhanyagolható nagyságrendűt, ahogy a három szegedi gimnázium területi vonzáskörének változásai ezt jól szemléltetik a 4. táblázatban.

4. táblázat. A helyi illetőségűek arányának alakulása a szegedi fiú középiskolák 1. osztályos tanulói között %-ban (1880-1943}26

1870-1879

1880-1897

1898-1906

1907-1918

1919-1921

1931-1937

1938-1943

Piarista

46,2*

55.3

66,0

62.4

72.5 58,8

51,0

Baross

24,2**

20,0

24,8

43.5

91,0 85,4

71.6

Klauzál

23.2

23,6 68,5

72.2

62,0

az összes diákra vonatkozólag

csak 1878/9-1879/80-ra és az összes diákra vonatkozólag

Az intézmények közönségének regionális hátterei közötti eltérések egyrészt igen nagyok, másrészt ezek jellege Trianonnal radikálisan átalakul.

Kezdetben, a 19. században és a 20. század elején, amikor még kiépülőben volt az ország modern középiskolai hálózata, mindhárom szegedi középiskola erősen a városon kívülről származó tanulótáborra támaszkodott. A Baross és a Klauzál diákjainak abszolút többsége a szomszéd megyékből rekrutálódott s a piarista gimnázium helyi illetőségű tanulóinak aránya ugyan jóval magasabb volt, de nem érte el a két-harmadot. Különösen feltűnő a Torontálból származó diákok magas számaránya, pl. 1900-ban a piaristáknál az összes diák 14 %-a, a Barossban 31 %-a és a Klauzálban nem kevesebb, mint 43 %-a.27 Az utóbbi két intézményben sokkal többen voltak torontáliak, mint szegediek, annak ellenére, hogy ekkor Torontál megyében már Nagybecskereken, Pancsován és Nagykikindán is volt középiskola (igaz az utóbbi helyen csak 1902-től érettségiztettek és Pancsován pedig csak főreál működött). Ezek mögött az első osztályosok így is nagyon széles területi rekrutációs bázisára utaló számok mögött még arra is fel kell figyelni, hogy a korabeli gyakorlatban a kisdiákok a helyi vagy a legközelebbi, elérhető középiskolában kezdték középiskolás pályájukat, hogy aztán később

26 Forrás : iskolai értesítők statisztikai adatai; iskolai anyakönyvek; Péter László, A szegedi főreáliskola, elődei és utódai, Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1989, statisztikai függelék.

27 Prozopográfiai felvételi eredmények.

56 <xxx»o<oooooooooooooo

Zsidók Szeged társadalmában