Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)

2. Karády Viktor: A zsidó 'túliskolázás' Suegeden. (Felekezeti egyenlőtlenségek a középiskolák használatában)

az 'áttérések' mellett az értelmiséget a helyi zsidóság többi rétegénél erősebben megmozgató elvándorlás is nagy szerepet játszhatott.

Ezzel szemben 1920 és 1930 között minden keresztény csoportnál kimutatható (a kis görög-katolikus töredék kivételével) az egyetemi szintű képzettség látványos terjedése. A görög keleti (főleg minden bizonnyal román és szerb hátterű) csoport értelmiségi szintet elért hányadának még 1910 és 1920 között megfigyelhető elég látványos gyarapodása mögött kézenfekvő migrációs trendek húzódhattak meg, hiszen ennek a töredék népességnek a lélekszáma a háború után a korábbihoz képest alig egy negyedére zsugorodott. Valószínűsíthető, hogy közöttük az iskolázottabbak nagyobb része maradt inkább helyben, míg a kevésbé iskolázottak tömegesebben vándoroltak át a trianoni békeszerződésben Szeged közelében meghúzott jugoszláv határ szerbiai oldalára. Rájuk is hathatott azonban, miképp a többi keresztény csoportra, ahogy ezt az 1920 és 1930-as évek számai mutatják, hogy Szegeden helyben is lehetett már egyetemre járni.11

Mindenképp más és más eredményre jutunk, ha a zsidó népességet külön- külön hasonlítjuk a többi felekezeti kisebbséghez, amennyiben a protestánsok iskolázottsági szintje - különösen az evangélikusoké - lényegesen magasabbnak bizonyult a többségi katolikusokkal szemben, míg a görög rítusú csoportoké nemcsak, hogy sokkal alacsonyabb volt, de - mint láttuk - az első vizsgált időszakban még vissza is esett illetve stagnált. Visszaesést és stagnálást egyébként 1910 és 1920 között a protestánsoknál is meg lehet figyelni, míg az 1920-as években náluk igen erőteljes a fejlődés, hiszen a 8 középiskolás és a felett iskolázott csoportok részaránya ezeknél több mint felével emelkedett. Ezeknek a hasonlításoknak az értelmezésénél azonban számba kell venni azt is, hogy a század legeleje óta a nők részleges egyetemre jutása folytán (a bölcsész és az orvosi karokon) tulajdonképpen megduplázódott a vizsgált iskolázott népesség statisztikai bázisa. Az iskolai expanzió pontos méréséhez külön kellene vizsgálni a két nem iskolai mobilitásainak mérhető esélyeit. (A szegedi orvoskaron 1930 előtt regisztrált medikusok kerek hatoda már nő volt, teljeskörű prozopográfiai összeállításunk szerint.)

Erre is kiterjednek az alapvető iskolázottsági egyenlőtlenségekre vonatkozó legújabb kutatási eredmények. A lenti 2. táblázatban a felnőtt fiatal nemzedékek iskolázottságát hasonlítjuk össze a két nemnél a fővárossal és egy sor Szegedhez 11

11 Példaként lehet ebben az összefüggésben említeni azt a prozopográfiai felvételi eredményeken alapuló becslést, hogy az 1926-ban a Szegedi orvoskarra beiratkozott diákok 22 %-ának családja magában Szegeden élt a beiratkozási naplók tanulsága szerint. A bölcsészkaron hasonló arányokat találni, míg a jogi karon ugyananez 10 %-ra becsülhető. Mindenképp magas számarányokról van szó, hiszen a karok rekrutációja országos volt, sőt azon túlról - így Erdélyből is - számos diák jött továbbra is a Kolozsvári Egyetem jogutódjára, míg Szeged lakossága alig haladta meg a trianoni ország népességének egy százalékát.

46 <x>oo<xx>o^oooo<xxxxx>o

Zsidók Szeged társadalmában