Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)

2. Karády Viktor: A zsidó 'túliskolázás' Suegeden. (Felekezeti egyenlőtlenségek a középiskolák használatában)

Az első egy sor objektív, nem csaka zsidóknál fellehető, de a zsidóságnál (különösen a neológ, reformzsidóságnál} sajátosan azonosítható szociológiai tényező, mint a polgáribb rétegeződést, a városiasodás vagy a demográfiai átmenetbe való korai bekapcsolódás. Ebben az összefüggésben mindenekelőtt az emancipáció előttől kezdődően kialakult szakmai rétegszerkezetet kell említeni, s Szegeden és általában az Alföldön itt főképp a paraszti-szegényparaszti réteg hiányára kell gondolni. Lényeges lehetett a keresztényekkel összehasonlítva sokkal korábbi és sokkal erősebb városiasodás is. Ez még a nagyobb városokon belül is iskolázási tényezőként fungálhatott, hiszen a városi zsidók a településeken is legtöbbször a központban alakították ki preferenciális lakónegyedeiket s nem kültelken, amelyek így leggyakrabban a fontosabb iskolák közelébe estek. A múlt század végétől ugyanebből a szempontból egyre számottevőbb tényezővé vált a zsidók differenciális (a többitől eltérő] ütemű, gyors demográfiai modernizációja, amely többek között a halálozási kockázat rohamos csökkenésével (nevezetesen gyermek- és fiatalkorban] valamint az ettől nem teljesen független kiscsalád- modell kialakulásával járt. Az alacsony gyerekszámnál azonos anyagi körülmények között egy gyerekre arányosan magasabb ráfordítások, így iskolai befektetések is eshettek. Márpedig a születések ritkulása a szegedi zsidóságban is elég korán megfigyelhető. így például miközben a zsidó összlakosság száma egyre nőtt, a zsidó iskolák tanulóinak létszáma 1887 utáni évektől csökkenő tendenciát mutatott, ami legalábbis részben - az állami és egyéb elemi iskolák vonzóhatásának emelkedése mellett - a születésszám zsugorodásának tudható be.03 Erre közvetlen adatokat szolgáltattak a zsenge korúak arányszámainak változását tükröző népszámlálási adatok, mely szerint 1900-ban a szegedi zsidó lakosságnak még 4,8 % volt 0-3 éves, 1920-ban már csak 2,6 %-a és 1930-ban mindössze 2,2 %-a.04

Másodsorban kellene hivatkozni a zsidó vallásos intellektualizmus hatására, amely - paradox módon - sokkal jobban kimutatható a neológiában, mint az ortodoxiában. Ugyanis a neológ zsidóság nyilvános jogú iskolákat frekventált, amelyekről pontos számadataink vannak egy sor megbízható, állami vagy helyi forrásból, például a középiskolák éves értesítőiből. Az ortodoxia azonban sokáig, egyes helyeken még a soá után is, megtartotta tradicionális intézményeit - a hedereket és a jesivákat - amelyeknek diáklétszámáról nincsenek ellenőrizhető információink. Ha a hagyományos felekezeti művelődés újratermelésének mértékét tehát alig lehet adatszerűén kimutatni, viszont joggal tételezhető fel, hogy a kevésbé valláshű neológja iskolázási befektetései sokat köszönhetnek annak a szokás- és értékrendnek melynek központi elemei a fegyelem,

03 1866/7-ben 633 tanuló járt a szegedi zsidó elemi iskolákba (fiúk és lányok együtt], 1890/91- ben már csak 572 és 1894/5-ben mindössze 536. L. Barna Jónás és Csukási Fülöp, A magyarzsidó felekezet elemi és polgári iskoláinak monográfiája, Budapest, 1896,19.

04 L. Magyar statisztikai közlemények 5, 510-511, uo.73,166-167, uo. 96, 284-285.

42 <xx>oo<x>oo<xxx>o<ö<x>o<x>

Zsidók Szeged társadalmában