Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
1. Marjanucz László: A szegedi zsidóság a neoabszolutizmus korában (1849-1967) (Adalékok a szegedi zsidók 19. századi helyzetéhez)
A tudós rabbi az utasítás ellen, mint amelyet az ideiglenes illeték törvény nem igazol, a Cs. Kir. Pénzügyminisztérium előtt tiltakozott.78 Az eset több szempontból is figyelemre méltó, a tiltás ugyanis az ősi vallási szabálynak (levirátus) a kortársi vallási folklórban továbbélő hagyományát sejteti. Másrészt a zsidóság néprajzi szokásait megvilágító eset a hatóság számára -érthető okból- közigazgatási ügy. Márpedig minden közigazgatási esemény illetékköteles, így a vallásokmányok kiállítása is. A hitközség azonban a belső szabályaik miatt a vőlegény számára előírt okiratra nem kért hatósági láttamozási, amely viszont árköteles. A tudós rabbi védekezése ugyancsak jogszabályra hivatkozással történt, de a „penegváltás" végkimenetelérői nincs információnk. Megjegyzendő, hogy a Királyi Kancellária 1863-ban rendelkezett a zsidó házasságkötésekről és a házasságok fölbontásáról. Tehát az izraelita jogú házasságok érvényét már ekkor az állam szabta meg királyi rendelet formájában, amely minden hatóság számára irányadó volt.79 A szegedi zsidók Szeged életének konstans szereplőivé váltak, hitközségük a vallási értékek ápolásával szilárd kulturális hátteret biztosított tagjaiknak hozzájárulni a város társadalmi és gazdasági modernizálásához. 78 Szegedi Híradó, 1863. 5. évf. 98. 79 CSMLTan.ir. 5990/1863 Zsidók Szeged társadalmában oooo<xxx>c^ooo<xx>oooo 37
