Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
1. Marjanucz László: A szegedi zsidóság a neoabszolutizmus korában (1849-1967) (Adalékok a szegedi zsidók 19. századi helyzetéhez)
Több iskola létezésére utal a tanács 1844-i döntése, hogy a városi iskolákban a fiúkat a lányoktól el kell különíteni. E célból a város plusz épületeket bérel. Mindenütt többes számot használ a dokumentum, amely egyértelmű utalás Szegednek mozgalmas és sokoldalú reformkori iskolai életére.70 Ebben a közegben állt fenn a zsidó elemi iskoláztatás, amely 1863-tól már szabadulni akart Szeged hatósági gyámságától, és saját önálló tanrend és szerkezetben akart képezni. Ebben az időben újabb baja támadt a hitközségnek a várossal egy másik iskolai ügy kapcsán. A Ben Chananja izraelita hetilap 1865. évi 2. számát egy megjelent cikk miatt „sajtórendőri tekintetből" a polgármester lefoglalta, s elrendelte a hírlapi szám összes példányának a beszolgáltatását. A cikk a rabbi tanoda fölállítását szorgalmazta, ami szembe ment a sajtórendészeti előírásokkal. Mivel a Ben Chananja nem volt óvadékköteles, minden politikai, vallási és társadalmi kérdés fejtegetését mellőznie kellett. Mégis egy cikk miatt már 1863- ban figyelmeztették Löw Lipótot, hogy tartózkodjon hasonló cikkek közlésétől, jóllehet az a cikk a kormány intézkedéseinek megtámadásától távol állt.71 Most azonban a rabbiképző feszegetése átlépte a hatalom ingerküszöbét, és sajtóvétségre hivatkozva, lecsaptak. Löw Lipót még 1864-ben kérte, hogy a tanács tárgyalja meg egy szegedi izraelita rabbi tanoda felállítását. Ő ugyanis a „rabbi növelde" létrehozását nem egyszerűen fontos lépésnek, hanem szívügyének tekintette. A város viszont ragaszkodott a törvényes előírások betartásához, és a vallási ügyet feszegető cikk miatt, elkobozta az adott számot.72 Löw Lipót a figyelmeztetés és a sajtórendészeti eljárás ellenére nyugodtan képviselhette a községi kezelésű rabbi képezde eszméjét, mert 1864-ben a polgármester hivatalosan is megállapította fensőbb utasításra, hogy a Szegedi Izraelita Hitközség főrabbijának politikai magatartása ellen kifogás nem merült föl.73 A két esemény között, ti. Löw politikai igazolása a polgármester részéről, és lapja egy számának betiltása, nincs ellentmondás, mert előbbi általános hitközségi működésének megítélését tartalmazta, míg utóbbi egy konkrét szabálysértési eset hatósági jogorvoslata. A hitközség civil iskoláztatásra törekvését és integrációs szemléletét mutatja a gimnáziumban tanulók számának alakulása, illetve az egyház 1869-i, pénzügyi támogatást igénylő kérelme egy izraelita lányiskola fölállításához. Az érettségizni 70 CSML Tan. ir. 822/1844 71 CSML Polgm. ir. 39/1863 72 CSML Polgm. ir. 6/1865 73 CSML Polgm. ir. 112/1864 34 000<XXXXXXX>000<X>^CxX> Zsidók Szeged társadalmában
