Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
1. Marjanucz László: A szegedi zsidóság a neoabszolutizmus korában (1849-1967) (Adalékok a szegedi zsidók 19. századi helyzetéhez)
amely olaj helyett, légszeszt használt a lámpákhoz. A tanács az új szerződéstől azt is várta, hogy a havi elszámolásokat éves követi, amely egyenletesebb hatást és a költségek csökkenését okozza.30 Hogy mennyire fontos ügyről volt szó, mutatja, a város párhuzamosan egy másik szerződést is kötött Körösi Antallal gyertya, viaszk és fáklya - szállításról. Szeged közszükségletének biztosítása indokolta a lépést, mert a közvilágítási rendszer még elégtelen szolgáltatásnak számított. 1869. január 25-től a várost már nem olajjal, hanem légszesszel kellett volna világítani, de a döntés papíron maradt, mert a képviselő-testület még arra az évre nem fogadta el az új közvilágítási módot, mert a régi olcsóbb.31 A szegedi polgárok, köztük a zsidók, gazdasági vállalkozásai a város jövedelmét gazdagították. Szeged költségvetése és vagyoni helyzete egymással is, meg a beneficiális jogok kellő hasznosításával is összefüggött. Az 1874. évi költségvetés bevétele 430 107, kiadása 568 308 Ft-ttettki. A138 200 Ft különbözet fedezésére 48%-os pótadót vetettek ki. E költségvetési helyzettel ugyanebben az évben a következő vagyoni tételek álltak szemben: Ingatlan - 5 181 471 Ft Javadalom - 1 250 000 „ Ingóság - 107 294 „.32 Dobó Miklós képviselő látva az adatokat kijelentette 1875-ben, hogy a város gazdászatában semmi határozott rendszert nem lát. És a befolyt roppant j övedelmet „valamely kitűnő beruházásban fektetve nem tapasztalván” természetesnek találja, hogy a város pénzügyei évről évre romlanak, a pótadóval fedezendő hiány szaporodik. Javasolja, a közigazgatás költségeit a pótadóból, a város szellemi és anyagi emelését a gazdászatból befolyt jövedelemből kell fedezni.33 Ez egy képviselői vélemény, amely nem biztos, hogy megfelelt a valóságos helyzetnek, gondolkodása viszont elárulja, hogy a közigazgatás fedezetét a biztos adóbevételekből, az anyagi és humán befektetéseket a bizonytalanabb háztartási gazdálkodásból származó jövedelmekből kívánta előteremteni. Az eset indirekt a zsidók által is űzött, s jól megfizetett tevékenységi formák (beneficiális haszonbérlet) jelentős költségvetési hatására utal. 30 CSML Tan. ir. 2345/1863 31 CSML Tan. ir. 258/1869 32 CSML Közgy. Jkv. 1874.1.18. 33 CSML Közgy. Jkv. 6/1875 Zsidók Szeged társadalmában oooooooooooooooooooo 23
