Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
11. Tóth István: Reich Mór szegedi aranyműves családtörténetéhez
Az ő házasságukból születik: István 1904-ben, 1908-ban Vera(Veronika), 1918- ban Sándor Lóránd nevű gyermekük. Az ékszerész és aranyműves vonalat a két fiú : István és Sándor Lóránd viszi tovább. István 1933-ban házasságot köt Heinmann Líviával. István 1936 májusában ékszerész és aranyműves iparigazolványt kap. Minden valószínűség szerint saját üzletet is nyit miközben tovább él a Reich Mór és fia cég. A cég nyomon követhető a különböző szegedi kiadású Útmutatókban, Kalauzokban, Címtárakban és telefonkönyvekben egyaránt. így 1883-ban a Deák Ferenc u. 27 alatt , 1896-ban az Oroszlán u. 17-ben, 1898-ban ugyanitt,1907-ben a Vogel féle út- és névmutatóban csak Oroszlán u. szerepel, valószínű, hogy a 17-es szám alatt, 1911-ben Reich Mór, Reich Mór és fia, valamint Reich Sándor ékszerészek egyformán a Deák ferne u. 27 szám alatt találhatók, 1913-as telefonkönyvben a cég az Oroszlán u. 17 szám alatt szerepel, 1921-benl923-ban ugyanitt található, 1927-ben csak Reich Sándor található azoroszlán u 7. szám alatt,1930-ban a Kelemen u. 11 szám alatt Reich Mó ée fia cég található,1933-ban Reich Sándor a Deák F. u. 25 alatt szerepel, s végül 1942-ben a cég és Reich István valamint Reich Sándor szintén a Kelemen u.11-ben szerepel. A család és vállalkozásaik jelentős szerepet töltöttek be Szeged kereskedelmében. Szakmai hozzáértésük elismerését j elzi az az Ipartestületi dokumentum is, amelyben Reich Sándor lemondását követően az Ipartestület elöljárósága jegyzőkönyvben és testületileg mondott köszönetét 18 évi elöljárósági munkájáért. Ugyancsak a szakma elismerését jelenti, hogy a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara Reich Sándort az 1936-ban alakított arany-,ezüstműves, ékszerész, arany-, ezüst- és fémverő ötvös ipari mestervizsgáló bizottság tagjává választotta. A 30-as évek második felétől egyre érezhető volt a zsidóság irányában tanúsított kirekesztő politika. A család dokumentumai között sok olyan irat utal arra, hogy egyébként egyértelmű bizonyító erővel bíró dokumentumok bemutatása ellenére a közigazgatási bíróságig kellett elvinni a szavazásra j ogosultság ügyét, ahol kénytelenkelletlen el kellett ismerni a jogosultságot - 1939-es választások alkalmával. Ezekből a tendenciákból , s persze már a korábbi eseményekből is az volt a túlélési stratégia, hogy sorozatosan kitérnek, illetve áttérnek eredeti vallásukból a katolikus hitre. Ám ez sem jelent majd később mentséget az elhurcolás alól. 1939,1940,1941,1942, 1944 a család tagjai sorba áttérnek a katolikus hitre. Már túl későn. A szegedi zsidóság tagjaként elhurcolt és elpusztult emberek sorában a család majd minden tagját ott találjuk. Reich Sándor Salamon még a deportálások 194 o<xxxxxx><xxx>o<xxxxxx> Zsidók Szeged társadalmában
