Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden
Az előcsarnok falán elhelyezett kézmosó felirata: Siratlak a Mindenhatóval. A kézmosó korunkban a halottas házból érkezettek számára a rituális megtisztulás eszköze. A földszinti előcsarnok középtengelyében 3 főbejáró nyílik a templomcsarnokba. A templomépület az egész európai kultúrában a jeruzsálemi egyetlen Szentélyre megy vissza. A bejárati előtér, a csarnok és a szentély hármas felosztása, valamint a világtájakat figyelembe vevő tájolás innen ered. A földszinti csarnok az a térség, amelyben a közös istentiszteletek megtörténnek, hiszen a zsinagóga egyik funkciója, hogy ez az imádság helye. A voltaképpen belső templomhelyiség, a jeruzsálemi hékálnak megfeleltethető csarnok, mely egyúttal a szent sátor, a Miskán utóda, szembetűnik a négyzet alaprajzú centrális elrendezés. A négyzet a négy alapvető geometrikus szimbólum egyike, a pont, a kör és a kereszt mellett. A föld szimbóluma, szembeállítva a kör jelképezte éggel. Egy másik szinten a megalkotott világmindenségnek, a földnek és az égnek együttese, szemben a meg nem alkotottal és magával az alkotóval. A halál bizonyossága az élet és a mozgás dinamikus körével szemben. Statikus forma; négy oldala határolt. A döntés vagy a döntés pillanatának alakzata. A kockához hasonlóan felidézi a stagnálás, a megszilárdulás és a tökéletességben való stabilizáció képét. A négyzet a világmindenség jelképe, négy sarka a négy őselem. A négyszögletű forma az időhöz tartozik, így a véglegesség kifejezője. A négyszög tehát nem más, mint az égi szféra tökéletessége a földön, az anyag világában.114 A négyszög a testet öltött isteni gondolat, a teremtett világ. A négyesség Isten nevére is utal sok nyelvben és vallásban. A héber tetragramma, a görög, latin, arab istennév négy jelből áll. Az állandóság, az időtlenség, mozdulatlanság és szilárdság szimbóluma.115 A négyszög szimbolikája elválaszthatatlan az időben és térben megmutatkozó négyességtől. Az e szellemben fogant építmények kivétel nélkül meghatározott szempont szerint tájoltak.116 Minthogy az imákat kelet felé fordulva mondják, a templom kapuja általában nyugati irányban van. Európában, Magyarországon a zsinagóga hossztengelye gyakran északkelet-délnyugati irányban húzódik.117 114 Pál József - Újvári Edit (szerkesztette): Szimbólumcár, Budapest, 1997, Balassi Kiadó, 339-340. P115 Hoppál - Jankovics - Nagy - Szemadám: idézett mű 160-161. p. 116 Hoppál - Jankovics - Nagy - Szemadám: ugyanott. 117 Gazda Anikó: Zsinagógák és zsidó községek Magyarországon — térképek, rajzok, adatok, Budapest, 1991, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 164. p. 174 oooooooooooooooooooo Zsidók Szeged társadalmában
