Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
1. Marjanucz László: A szegedi zsidóság a neoabszolutizmus korában (1849-1967) (Adalékok a szegedi zsidók 19. századi helyzetéhez)
hasonlóan, 1848 után is szabadon értékesíthetett két kritérium teljesülése esetén: csak saját (és nem vásárolt] bort lehetett árulni a saját házában. A forrásokból kiderül, hogy legfontosabb regálé a bormérés maradt 1848 után is. Csakhogy annak gyakorlatát akkor már nem lehetett a polgári jusshoz kötni, élvezetét 10 Ft díj lefizetése ellenében bárki elnyerhette. A regálé-bérlet azért volt népszerű a zsidók körében még ekkor is, mert az üzleti siker alapja változatlanul az egyedárusítás, amely azonban változatlanul csak a zsidóságon belül juttatta a bérlőt monopolhelyzetbe. Ami természetes volt a kameralista gazdálkodás korszakában, visszatetsző jelenség a kapitalizmus térhódításának idején. Szegeden 1854-ben a sörmérés körül csaptak össze az érdekellentétek. Mayer Vilmos szegedi polgár külföldi sör csapolására kért és kapott engedélyt a várostól, mert a sörfőzési jogot Szeged továbbra is a királyi javadalom alapján gyakorolta haszonbérlő útján. Csakhogy e jog akkori bérlői Pollák Simon kereskedő örökösei voltak, akik már amiatt, is erősen tiltakoztak, hogy Szegeden sok a vidéki készítésű sör az ő károsodásukra és a városi javadalom sérelmére. A kisebb királyi beneficium megversenyeztetése és új mérési jog (külföldi sör csapolása] adása sértette a mindenkori haszonbérlőket, ezért a szabad piac ellen léptek föl. Másik elterjedt megélhetési forrás a bolttartás volt. Ez is vásárolt jognak számított, amennyiben a boltnyitásért külön díjat kellett fizetni. Tulajdonosaik éppen ezért olyan értékes jószágnak tekintették az üzletet, amelynek fönnmaradását haláluk utánra is biztosítani akarták. Szegedi zsidó boltosok (pl. Pollák Simon] valamennyi örökösére át kívánták ruházni a bolti üzlet jogát. A Helytartótanács azonban éppen e szegedi ügy kapcsán határozatot hozott 1821-ben, hogy a tulajdonos elhalálozása esetén a kereskedői és boltjogot csak egyik fiúörököse örökölheti.09 Valahányszor a zsidók boltot akartak nyitni, megújult a küzdelem és a folyamodás a kiváltságos kereskedők részéről, ellenezve azt és föllebbezve az engedékenység ellen.1840-ig volt jogi alapja az ellentéteknek, mert akkor törvény tette lehetővé a zsidók saját jogú kereskedési és mesterségbeli ipar űzését és saját vallásukbeli legény alkalmazását. 1848 után az önálló boltnyitás új lehetősége volt a helyi zsidóknak. 1850- ben összeírták a szatócsboltokat, összesen 23-t. A Palánkban 6, Rókuson 7, Alsó- és Felsővároson egyaránt 5- 5 működött, de engedéllyel csak 18 üzlet rendelkezett, míg 5 illegálisan kereskedett.10 09 CSML Tan .ir. 1823. február 10. 10 CSML Tan. ir 936/1850 16 ooooo<xx>o<x>^<xxxxxxx> Zsidók Szeged társadalmában
