Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden
A jeruzsálemi Templommal ellentétben - ahol a pap a hívektől elkülönített helyen végezte a szent cselekményeket, - a zsinagógában a szó hagyományos értelmében vett áldozatbemutatás nem folyt és nem folyik. A zsinagóga - amint a neve is mondja (szünagógé, gyülekezet] - olyan hely, ahol összegyűlnek imádságra a Tóra feletti elmélkedésre.82 A zsinagóga nem helyettesíteni, hanem pótolni igyekezett a Templomot. Már az épület kialakításában jelen volt valamennyire a szentség, ahogy az elveszett jeruzsálemi szentélyhez hasonlóan az egyes terek között spirituális hierarchia állt fenn, amelynek egyes fokaira csak kiválasztottak juthattak el. A terem, ahol a szertartásokra sor került, előrébb állt a szentségben, ezután következett a bima (olvasóasztal], végül pedig az új szentek szentjét, a Tórát tartalmazó láda. Az emberek tehát itt is fokozatosan közelíthettek csak a szentséghez. A bimát általában emelvényre, jelképes szent hegyre állították, így a gyülekezet Tóra-olvasásra felkért tagjának a pódiumra lépve mindig meg kellett tennie a „felemelkedést” faliját).83 A Szentély pusztulása óta az áldozatokat imák pótolják: „térjetek vissza az Úrhoz! Mondjátok néki: Végy el minden álnokságot! És fogadd el azt, a mi jó, és ajkaink tulkaival áldozunk néked” (Hós 14,3). A fontos imák, a Tóra felolvasása, magyarázata, a prédikáció a rabbi és a hívek közös cselekménye, így a zsinagógának, mint imaháznak (bét hátfiiá, bét tefila) olyan belső térrel kellett rendelkeznie, ahol a jelenlévők a felolvasót láthatták, és mindenünnen jól hallhatták."84 A keresztény környezet templomainak térrendezéséhez igazodó zsinagóga Napóleon korában jelent meg azokban az országokban, ahol az általa támogatott emancipáció az alkalmazkodást serkentette. A Vesztfáliai Királyságban - ahol Napóleon tetvére, Jeromos uralkodott - a liberális-vallásos Israel Jacobson, a kasseli udvar bankára, az Izraeliták Királyi Vesztfáliai Konzisztóriuma elnökeként az egész zsinagógái istentiszteletet hozzáigazította az evangélikus egyház modelljéhez. Ő, aki nem volt rabbi, talárt öltött, papi fej fedőt és nyakravalót, úgy lépett fel a kasseli zsinagóga szószékére. Ettől kezdve az istentisztelet középpontja a szószék, illetve a prédikáció lett. Orgonát is épített a zsinagógába. Az orgonával és kórussal rendelkező zsinagógát, ahol a héber nyelvet csaknem teljesen vagy nagyobbrészt kiszorította az ország nyelve, többnyire templomnak, német nyelvterületen kultusztemplomnak nevezték.85 82 Joannes, Fernando: A zsidó vallás, Budapest, 1990, Gondolat Kiadó, 67. p. 83 Armstrong, Karen: idézett mű 212. p 84 Wellner István: Kalauz Európa vallási műemlékeinek megtekintéséhez, (h. n.}, 1990, Medicina Könyvkiadó Vállalat, 165. p. 85 De Vries, Simon, Philip: Zsidó rítusok és jelképek, Budapest, 2000, Talentum, 51. p. Zsidók Szeged társadalmában oooooooooooooo<xxx>oo 167
