Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
8. Varga Papi László: Ős-új templom Szegeden
Hogy a mai Szent Szikla kapcsolatban volt a templommal, azt nem vitatják, azt azonban igen, hogy a szentélynek volt-e az alapja vagy az égőáldozati oltárnak.55 A jeruzsálemi Templom Szentek Szentjének egyik szikláját a világ teremtése helyének és a Föld ideális középpontjának tekintették. A Talmud szerint a víz feltör, ha valaki eltávolítja a követ. A kő által elzárt nyílásba zúdult egykor az özönvíz árja.56 Az omphalosz (a köldök) ezen a helyen a felső és az alsó világot kötötte össze, illetve választotta el. A bibliai elbeszélés szerint Salamon temploma 3 részből állt: fedett előcsarnokból, (amit olámnak neveztek), szentélyből (hékál) és a Szentek Szentjéből (devir). Az első két elnevezés mezopotámiai eredetű. Salamon a két belső helyiséget elválasztó ajtót nemes anyagból készítette: „És a Szentek Szentjének bemenetelén csinála ajtót olajfából, az ajtófélfák kiszögelése egy ötödrész volt" (lKir 6,31). Az Özönvíz után Isten megbékélésének jeleként hozta a galamb az olajfalevelet - az új élet, a szövetség megújításának lehetőségét hirdette az olajág. Az olajfa (Olea europea) a legerősebb megpróbáltatásokat is elviseli, emberi mértékkel mérve beláthatatlan ideig él, az emberek Isten ajándékának tekintették.57 Az előcsarnokban a bejárat mindkét oldalán egy-egy oszlop magasodott, mintegy 10 méteresek voltak, Jákinnak és Boáznak nevezték őket. Mindkét oszlop szabadon állt, lótusz formájú bronz oszlopfőben végződött, hálók és láncszerűen összefűzött zsinórok díszítették. Az oszlopoknak semmiféle tartó szerepük nem volt, tisztán díszítő elemül szolgáltak, s talán jelképes értelemben utaltak arra, hogy Isten a mögöttük lévő helyiségben tartózkodik. Az oszlopokat jeruzsálem elpusztításakor Nebukadnezár Babilonba hurcolta győzelme jeleként.58 A templom külső méretei: 100 x 50 könyök (52,50 x 26,50 m, ha az egyiptomi királyi könyököt vesszük alapul). A hékál 40 x 20 könyök volt. A Biblia megemlíti a „házat” (bét) is, ami 60 x 20 könyök területű. Ez az elnevezés valószínűleg az épület két belső részére, a hékálra és a devírre vonatkozik. A templom magassága 30 könyök volt (15,75 m); a legkésőbb keletkezett, kevésbé hiteles Krónikák könyve ugyanezt a méretet 120 könyökben jelöli meg.59 55 Haag, Herbert: idézett mű 831. p. 56 Biedermann, Hans: idézett mű 292. p. 57 Winter, Astrid: A biblia a gyógynövényekben, Budapest, 2000, Bioenergetic, 47-50. p. 58 Haag, Herbert: idézett mű 772-773. p. 59 Barkay, Gabriel: Dávidtól Salamon templomának lerombolásáig, Múlt és Jövő, 1992. 2. sz. 15-16. p. Zsidók Szeged társadalmában 00<XxXKX><X>00<X>0<>0<XX> 159
