Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
7. Molnár Judit: 1944 - ünnepléstől deportálásig
Szegedről a deportáló vonatokat június 25-én, 27-én és 28-án indították. Az első vonat utasait egyenesen Auschwitzba irányították. A második vonat utasainak egy része szerencsésebb volt, ugyanis a szerelvényeket részben az ausztriai Strasshof felé irányították. A harmadik vonat részben az osztrák munkaerőigény miatt, részben a cionista vezetők, elsősorban Kasztner Rezső60 Eichmann-nal való tárgyalásainak eredményeként eleve Strasshof felé indult. Kasztneréknek sikerült elérni azt is, hogy néhány prominens vezető Budapestre kerüljön, és innen egy külön vonattal, az ún. Kasztner-vonattal semleges területre utazzon.61 A Szegedről június 28-án indult vonat utolsó kocsijába kerültek a prominensek és családjuk, köztük Löw Immánuel családjával. Hiába intézett levelet Hamvas Endre, Csanádi püspök a főrabbi érdekében Jaross belügyminiszterhez. Nem kapott mentesítést. Ezt az utolsó kocsit Budapesten lekapcsolták a szerelvényről, és utasait az Aréna úti zsinagóga udvarán kialakított táborba vitték. A 91. éves főrabbi azonban rendkívül legyengült állapotban érkezett a fővárosba. Azonnali kórházi kezelésre szorult. Ezért a Löw család lemondott a további utazási lehetőségről.62 Scheiber Sándor amikor meglátogatta Löw Immánuelt az Aréna úti gyűjtőtáborban, akkor „az élet alkonyán összetört roncsot látott”. A haldokló idős embert a zsidókórházba szállították, de már nem tudtak segíteni rajta. 1944. július 19-én meghalt.63 Ferenczy június 29-i jelentése szerint „a szegedi V. csendőrkerület területéről, nevezetesen: Kecskemétről 5413, Szegedről 8617, Szolnokról 4666 és Bácsalmásról 2793 zsidó, összesen 21 489 zsidó, ...szállíttatott el.”64 Többségük számára a végállomás az auschwitz-birkenaui megsemmisítő tábor volt. 60 Kasztner Rezső (Kolozsvár, 1906. április 14.-Tel Aviv, 1957. március 15.) jogász, újságíró, cionista vezető. 1925 és 1940 között a Kolozsváron megjelenő magyar nyelvű cionista lap, az Új Kelet újságírója, bukaresti parlamenti tudósítója. 1940-től Budapesten élt. A budapesti cionista Mentőbizottság egyik alapítója és vezetője. A német megszállás után tárgyalásokat folytatott előbb Adolf Eichmann-nal, majd Kurt Becherrel. A tárgyalások eredményeként az úgynevezett Kasztner-vonat elhagyhatta az országot. A háború után Kasztner Palesztinában telepedett le. Az 1950-es években Izraelben egy személye és 1944-es tevékenysége körül kialakult vita becsületsértési perhez vezetett, melyben a bíró a kérdések nagy részében Kasztner ellenfelének adott igazat. Kasztnert 1957 márciusában saját háza előtt lőtte agyon egy zsidó merénylő. Halála után Kasztnert az izraeli Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak alól. 61 Hónapokon keresztül bizonytalan volt azoknak a sorsa is, akik erre a vonatra kerültek. 1944. június 30-án indult Budapestről, és néhány család kivételével, az utasok egy része augusztus 21-én, többsége december 7-én jutót a semleges Svájcba. A közbeeső hónapokban a bergen- belseni koncentrációs táborban tartották őket a németek. 62 Bővebben lásd: Embermentés vagy árulás? A Kasztner-akció szegedi vonatkozásai. In: Molnár Judit: Csendőrök, hivatalnokok, zsidók. Válogatott tanulmányok a magyar holokauszt történetéből. Szeged, Szegedi Zsidó Hitközség, 2000.183-197. 63 Vádirat 3. 266. 64 Molnár: Csendőrtiszt a Markában, 311. 142 oooooooooooooooooooo Zsidók Szeged társadalmában
