Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
7. Molnár Judit: 1944 - ünnepléstől deportálásig
nincsenek kötelezve." Nem mentesülhettek azok sem, akik klinikai, kórházi kezelésben részesültek, vagy fertőző betegek voltak. Természetesen a büntető intézetekből és rendőrségi fogdából is el kellett szállítani a zsidónak minősülő foglyokat. A „felügyelet nélkül vagy igazolatlanul csavargó munkaszolgálatosok" sem menekülhettek meg a vagonírozástól.38 Keresztes Andor, rendőrfőtanácsos, aki a szegedi gettó rendjéért felelt, majd a Cserzi Mihály utcai téglagyárba való átszállítást intézte, nem kérdezett, nem kételkedett, hanem a bizalmas utasításokat végrehajtotta és végrehajttatta. Egy csecsemőt például a klinikáról - akit édesanyja éppen azért hagyott ott egy bábánál, hogy így mentse újszülött gyermekét - beszállíttatott a gettóba, mondván: „legcélszerűbbnek találtam, hogy a csecsemő az anyja mellett legyen”.39 Nem kímélte azokat sem, akik sikertelenül öngyilkosságot követtek el június 15-én éjszaka a gettóban, amikor Keresztes kihirdette, hogy másnap elkezdik a zsidók átszállítását a gyűjtőtáborba. Valamennyiüket, a szállíthatatlannak minősülöket is elvitette a klinikáról a téglaszárítókban létrehozott „kórházba", ahol a betegek, őrültek több százan a puszta földön feküdtek.40 A június 10-i értekezleten az államtitkárok egyfelől azt hangsúlyozták, hogy „brutalitástalkalmazni nem szabad", de hozzátették, hogy„lázongás, ellenszegülés, kitörés esetén a csendőrség fegyvert használhat".41 Az írásban kiosztott szigorúan bizalmas „E" mellékletben pedig pontosan felsorolták a házkutatás, motozás menetrendjét, amely így kezdődött: a házkutató bizottságok az egyes házakban, lakásokban „lezáratják és biztosítják a WC-t és egyéb az értékek stb. elrejtésére és megsemmisítésére alkalmas helyeket (csatorna, stb.)”, majd „felsorakoztatják a zsidókat a csomagjaikkal együtt”, „családonként a többiektől való elkülönítés mellett kikérdezik az elszállítandó zsidókat, hogy értékeiket és vagyontárgyaikat ... mikor, hol és kinél rejtették el." Ezt követően lakásonként alapos házkutatást kellett megtartani, s az „előtalált" értékekről „bűnjeljegyzéket" készíteni. Végül „az összegyűjtött és elszállítandó zsidók átkísérendők a motozó és átvevő bizottságokhoz a személy és poggyász motozás megejtése végett."42 A motozást bábák és orvosok végezték. Hamvas Endre Csanádi püspök felháborodottan számolt be Serédi Jusztinián hercegprímásnak az átszállítást megelőző motozásról: „És még egy kegyetlenség történt itt Szegeden és Makón. A zsidó nőket levetkőztették (Hamvas Endre kiemelése - M. J.) és férfiak jelenlétében bábák és orvosok által testi motozásnak (per inspectionem vaginae) vetették alá. Mi 38 MNL-CsML, Nb. 1253/1945 Keresztes Andor pere, 238. 39 Uo. 76,129. 40 Uo. 17-18, 53-54, 77, 87,140, 145-147. 41 Az Endre-Baky-Jaross per, 523. 42 MNL-CsML, Nb. 1253/1945 Keresztes Andor pere, 236-237. Lásd még erről Az Endre-Baky- Jaross per, 523. 138 oooooo<xxxxxxxx>ooooo Zsidók Szeged társadalmában
