Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
6. Miklós Péter: Kecskeméti Ármin főrabbi és a szegedi egyetem
pedig visszautasította Bartók György azon véleményét, hogy nem tudományos jellegűek Kecskeméti Ármin dolgozatai. „Ami azt illeti - fogalmazott Fógel József - hogy forrásokat nem használt, szabad legyen reá mutatni arra, hogy bennük otthonos, hiszen úgy a talmud, mint a sémi nyelv ismerete hivatásának nélkülözhetetlen eleme. Latin tudásáról pedig tanúskodik munkájának számtalan helye, ahol a latin idézeteket zamatos magyarsággal adja vissza.”22 Zolnai Béla azt javasolta, hogy inkább irodalomtörténetből kellene habilitálni Kecskeméti Ármint, Erdélyi László és Mester János ugyanakkor az eredeti tárgykört [A zsidóság egyetemes története] indítványozta. A professzorok közül többen fölvetették, hogy harmadik referensként bízzák meg Bartók Györgyöt írásbeli vélemény készítésével, aki azonban ezt nem vállalta. Továbbra is fönntartotta véleményét, miszerint „a habilitácionális eljárás alapját képező munka23 a tudományos kutatás legelemibb követelményeinek sem felel meg. Többé-kevésbé sikeres compilatio."24 Végül a kari tanács tizenegy igen és öt nem szavazattal elfogadta Fógel József és Buday Árpád a magántanárságot támogató jelentését, s döntött arról, hogy „dr. Kecskeméti Ármint magántanári szóbeli kollokviumra bocsátja”.25 Huszti József 1931. február 11-én újabb körözvényt jutatott el a bölcsészkar tanárainak. Ebben azt a kérdést tette föl a kar professzorainak, hogy a „február 27 /péntek/ délelőtt Vz 12 óra időpont alkalmas lesz-e a rendkívüli kari ülés keretében megtartandó Kecskeméti-féle magántanári kollokvium számára?”26 A körözvényt a nyilvános rendes tanárok mellett a nyilvános rendkívüli és a címzetes egyetemi tanárok, valamint a magántanárok is megkapták. A professzorok többsége (Dézsi Lajos, Schmidt Henrik, Erdélyi László, Bartók György, Horger Antal, Mészöly Gedeon, Kogutowicz Károly, Huszti József, Buday Árpád, Fógel József, Várkonyi Hildebrand, Sík Sándor, Mester János, Banner János, Schilling Gábor] megfelelőnek tartotta az időpontot. Zolnai Béla „igen, de én nem veszek részt" szövegű glosszát írt a körözvényre, míg Imre Sándor, Förster Aurél, Solymossy Sándor és Mályusz Elemér nem írták alá (valószínűleg nem tartózkodtak az egyetemen vagy Szegeden]. A habilitációs előadást végül - a hiányos egyetemi iratok miatt nem tudni, milyen okból - 1931. március 5-én csütörtökön tartotta Kecskeméti Ármin. Az eseményről a Makói Friss Újság is beszámolt Hírek rovatában. „Tegnap délben a szegedi egyetemen a bölcsészeti karon, dr. Kecskeméti Ármin, a makói zsidó 22 CSML VIII. 2. 7. doboz 462/1930-31. 23 A zsidók egyetemes története a babyloniai fogságból való visszatéréstől napjainkig. 1-2. köt. Budapest, 1927. 24 CSML VIII. 2. 7. doboz 462/1930-31. 25 CSML VIII. 2. 7. doboz 462/1930-31. 26 CSML VIII. 2. 6. doboz 686/1929-30. 124 ❖oooooooooo^oooooooo Zsidók Szeged társadalmában
