Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
9. Apró Ferenc: Újabb adatok a Kotányi család történetéhez
APRÓ FERENC ÚJABB ADATOK A KOTÁNYI CSALÁD TÖRTÉNETÉHEZ A milyen híres a Kotányi fűszerbirodalom, olyan kevesettudunkakeletkezéséről. Az alapító, Kojeteiner Jákob (Jakab) 1858. május 18-án született Szegeden. A hitközség születési anyakönyve szerint édesapja Kojeteiner Hirsch Wolf (1812-1904), anyja Goldberger Katharina. A család a Háromkorona (ma: Hajnóczy) utca 2252. számú házában lakott, a papa foglalkozását többek segítségével sem tudtam elolvasni. Az újszülött neve után később, más kézírással bejegyezték, hogy: János, de a névváltoztatási engedély számát nem tüntették föl. (Valószínűleg nem is volt.) A forrásokat összevetve, családban tíz - talán több - gyermek született. A sorrend: Emma (Worz/s/i kowszky Károlyné, 1848-1920), Michael, Perl, Mordechaj, Teréz, Jakob, Matild és Izidor (ikrek), Amália és Joshua (1863). A família 1862-ben magyarosította a nevét Kotányira. A családfő neve több alakban is előfordult: Hirs Farkas, míg az állami halotti anyakönyvben Vilmos. Az ő szüleinek a neve: Kojeteiner Mózes (f 1862) és Assinger Ella. A ma világszerte ismert firma alapításáról fájón keveset tudunk. (Még ahhoz is másfél évszázadnak (!) kellett eltelnie, hogy a szegedi hitközség anyakönyvéből kiírva, végre ismert legyen az alapító világra jöttének teljes és pontos ideje!) Néhány kisebb, de fontos adatot az unokája adott közre róla: „nagyapám mesélte, hogy mint szegény kisfiú, 14 éves korában Szegedről gyalog ment Bécsbe (mivel pénze nem volt), és ott fűszeres inasként kezdte el munkáját. Rájött arra (ezt is ő maga mesélte), hogy arrafelé a szegedi paprika milyen kevéssé ismert. Abból indult ki, hogy ha Magyarország a kávét, teát stb. messze földről importálja, akkor miért ne lehetne a magyar paprikát Szegedről exportálni... létrehozta Bécsben 1880-ban a XIX. kerületi Billrothstrasse 4. alatt az első, Ausztriában működő paprikamalmot (Erste Österreichische Paprikamühle), amihez a nyersanyagot Szegedről szerezte be, és amely azóta világ céggé fejlődött. 1980-ban ünnepelték fennállásának századik évfordulóját... (Dr. F. A.-né: A „Kotányi paprika" és Kotányi János. Magyar Nemzet, 1986. szept. 30.) Az unoka olvasói leveléhez hozzászóló Péter László - Bálint Sándorra hivatkozva - néhány adatot pontosított. (MN okt. 21.) Elsősorban azt, hogy Weltner Márton és Keppich Alajos szegedi kereskedő korábban, az 1874. év bécsi világkiállításon már szerepelt a szegedi paprikával. (Farkas Antal 1880. évi Szegedi kalauzában egyikük sincs benne.) 180 oooooooooo^ooooooooo Zsidók Szeged társadalmában
