Bäck Manci - Kárász Judit - Liebmann Béla - Müller Milós: A szegedi zsidóság és a fotográfia (Szeged, 2014)
Apró Ferenc: Bäck Manci
legmarkánsabb darabjai: az arc ábrázolásával az egyéniséget is igyekszik láttatni. Kedves témája a tánc képzetét keltő hajlékony női test, mintha a kései szecesszió elhaló üzenetét éreznők. Föloldja az arc határozott vonásait, a test kontúrjait, fátyolos láttatása a sfumátót idézi. A Társaság 1934-ben szegedi különszámot jelentetett meg [aug. 5.). A lap mintegy 130 ismert személyiség arcmását adta közre, több fényképész munkáját. Bäck Manci műtermében készült Aigner Nándorné, Balázs Sándorné, Bertényi Ivánná, Csekey István, Csikós Nagy Józsefné, Csinády jenő, Jeney Endréné, jugovits Istvánná, Kövér Masa, Raskó Istvánné és Völgyessy Jánosné portréképe. E lapszámban a megözvegyült Móra Ferencnét is Bäck Manci örökítette meg: ezért valószínűsíthetjük, hogy Móra Panka, a Vadember és Mötyő - jelzés nélküli - arcképe is tőle való. Föltételezésünket megerősíti Móra Panka fejének a művészi elfordítása, a Vadember enyhe alulnézetből ábrázolása: azaz a hétköznapi fényképészi munkán túlmutató műgond. Móra Ferencné arcmását azért is számon kell tartanunk, mert alig van róla - közzétett - fénykép. Bäck Manci Szeged két, máig kiemelkedő vállalkozására, az I. és a II. Nemzetközi Művészi Fényképkiállításra (1935, 1938] nem küldött munkát. Vajon miért nem? (A katalógusok tanúsága szerint az elsőn 29 ország alkotóinak 520, míg a másodikon 25 nemzet fotósaink 502 képét fogadta el a bíráló bizottság.) Szekerke Lajos városi tanácsnok 1940-ben elhunyt, a megözvegyült művésznőről a sorjázó zsidótörvények éveiből alig maradt ránk adat. Tudjuk, hogy 58 éves koráig dolgozott, az 1950- es évek legelején Budapestre költözött: leányával, Máriával élt Bem József utcai lakásában haláláig. (Gömör, 25.) A férje mellett nyugszik a szegedi Belvárosi temetőben. Lányuk is oda kívánkozott, szeretett szülei mellé. A Móra Ferenc Múzeum nagysikerű emlékkiállításon (2005) mutatta be az életmű legjobb darabjait. Summary: Manci Bäck was born on the 25lh of December, 1891 in Vágvecse of Nyitra County. She finished public school in 1901, the family moved to Szeged the same year. The little Manci attended the State High School for Girls (the predecessor of the Tömörkény High School) for six years, she finished her studies in 1907. According to her remaining credentials she enrolled to the Industial School of Szeged for Girls (Engel House, Nr. 58. Tisza Lajos Bvd.); the leader of the institution was Károlyné Arany at that time. She began her studies in photography, which she continued in Budapest and Vienna, but neither the exact dates, nor the names of her masters are known. Her photos of female dancers that she took around 1913 indicate the beginning of her artistic career. She opened her studio in the spring of 1915, in the Patzauzer House of Szeged (current address: Nr. 11, Kölcsey Street). She became renowned in the town due to the high quality of her works: She created at least four portraits of Gyula Juhász. Many people of great renown ordered portraits from her: Péter Király-König, Sándor Gergely, Ferenc Erdei, Mária Mezei; perhaps these are the strongest pieces she created. She portrayed the face in such a way that it reflected the personality of the individual. One of her favorite topics was a flexible female body that created an illusion of dancing, as if we were looking at the dying message of the late Art Nouveau. Her art dissolves the distinct facial features and the outlines of the body, her veiled depictions are somewhat similar to the Sfumato style. A commemorative exhibition in her honor was held in 2005 in the town of Szeged.
