Bárkányi Ildikó (szerk.): Szöged hírös város ... : Állandó néprajzi kiállítás (Szeged, 2013)

ALSÓVÁROS, JÁMBOR VÁROS

Az alsóvárosi templom és kolostor az 1 940-es években lenére Alsóváros ma is különleges levegőt áraszt kertvárosi han- 55 gulatával, megmaradt jellegzetes lakóházaival, a templom és kolostor együttesével és a fel-felbukkanó, a városrész lakóival élénk pasztorális kapcsolatot folytató ferences barátokkal. Az 1950-ben elüldözött szerzetesek 1989-ben térhettek vissza kolostorukba, és a régi alapokra építkezve folytatták missziós gyakorlatukat. A városrész központjában álló, gótikus Havi Boldogasszony templom és ferences rendház múltja a középkorba nyúlik: 1444-ben alapították a kolostort, 1503-ban szentelték fel a templomot. A virágzó kolostori élet már ebben a században éreztette hatását. A szegedi kolostor hatalmas missziós területnek a középpontja, amely egész Dél-Magyarországra kiterjed. Az obszerváns (a renden belül is szigorúbb) szellem, Marchiai Szent Jakab és Kapisztrán Szent János helybeli öröksége a szegedi talajon virágzik ki igazán. A ferences barátok nemcsak lelkipásztorként működtek, hanem tanítómesterek, orvosok is voltak. Évszázadokkal ezelőtt is hozzájuk fordult a szegényebb nép testi bajaival. Értettek a gyógyhatású növényekhez, maguk is termesztették a klastrom udvarán, melyekből különböző tinktúrákat készítettek. Kertkultúrájuk egyéb iránt messze földön híres volt, nagy területeken álltak különleges gyümölcsfáik, egzotikus növényeik és az önellátáshoz szükséges kultúrnövények. Orvosságul használták a később fűszerként elterjedt paprikát. Nem lehet véletlen, hogy Szegednek épp ez a része lett a paprikakultúra központja, ahonnan aztán a környező tanyavilágba kiköltöző alsóvárosiak révén továbbterjedt Röszke, Szentmihálytelek és Alsótanya földjére. Alsóváros szülötte Bálint Sándor néprajztudós (1904-1980), a szegedi népélet és művelődéstörténet legjobb ismerője. Szülőföldje vallásos népéletének kutatójaként részletesen foglalkozott a hitélet hagyományaival, legjellemzőbb egyéni és közösségi megnyilvánulásaival. Tőle tudjuk, hogy Szeged népét a Boldogasszony