Bárkányi Ildikó (szerk.): Szöged hírös város ... : Állandó néprajzi kiállítás (Szeged, 2013)

HAJÓÉPÍTÉS

Keszer. A hajóbordák, az orr- és a fartöke faragására hasz­nálták látott ablakok sorakoztak, lapos gerincén, a kukajárón hosszanti irányban végig lehetett járni. A hátsó végénél kapott helyet a lo­vasbak nevű, rövid karó, amelyhez vontatáskor a kötelet erősí­tették. A tetőzet első részén foglalt helyet a kötél és az élelem tá­rolására szolgáló kamra, a szentös, amelynek ajtajára legtöbbször a hajó védőszentjének képmását festették. A hajó hátsó részében építették fel a csárdát, a kormányos lakását. A széles kormány­lapát a fartőkére volt erősítve. A fahajókon a kormányos mellett 4-5 hajóslegény szolgált. A ha­jókat felfelé, víz ellen lóval vontatták. A szegedi fahajók von­tatására deszki és szőregi fuvarosokat, kocsisokat szegődtettek a hajósgazdák. Egy megterhelt gabonás hajó vontatásához akár 24-30 ló is kellett. A vontató lovakat kipárnázott hámokba fog­ták, amelyeket láncokkal csatoltak a láncrúdra. A rúdhoz erősí­tett vontatókötél hossza 200-250 méter is lehetett. A hajóvon­tatók akadálytalan közlekedésére a partot 15-20 méter szélesen kitisztították. A vontatás a távolságtól függően akár két hétig is eltartott. 9 Supergazda a szerszámos kunyhó előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom