Temesváry Ferenc: A Móra Ferenc Múzeum Gyűjteményének militáriái, II. (Szeged, 2013)
Magyarországi fegyvergyűjtemények múltja és jelene (Temesváry Ferenc)
Szerencsés véletlennek köszönhetjük, hogy az utókorra maradt az a levél, amelyet Ferdinánd NádasdyTamásnakírt 1590. június 17-én, amelyben kéri, hogy atyjának, Nádasdy Ferencnek (1555-1604), a híres „Fekete Bégnek", a 15 éves háború (1593-1606) kiemelkedő hadvezérének fegyverzetét, minden tartozékával és címerekkel, szolgálati jelvényekkel, általa végbevitt hadbevonulások és tettek leírásával, gyűjteménye számára küldje meg, hogy más kiemelkedő személyiségek fegyverzetével együtt egy általa kifejezetten erre a célra megépített hadszertárban megőrizze,,, ...amit annál is inkább szívesen fogsz megtenni, mivel az nem csak boldogult atyádnak, neked és utódaidnak örök dicsősége emlékezetéül szolgál, hanem mert elgondoltuk és szándékozunk, hogy mindazoknak, akiknekfegyvereit kézhez kapjuk ... arcmásukat rézbe karcoltatjuk, tetteiket megörökítjük, majd nyilvánosan kinyomtatjuk." 4 A gyűjtemény leltára 1596. május 30-án készült el, s ez alapjául szolgált Wendelin Boeheim jeles fegyverszakértőnek, hogy Ferenc József császár és magyar király (1848-1916) utasítására 1889-ben az uralkodóház tulajdonát képező fegyveranyagot egyesítse. A kiadott katalógusból első ízben értesültünk a magyar vonatkozású műtárgyakról. Többek között Kálmán király kardjáról, II. Lajos király díszpáncéljáról és nyergéről, I. Maximilián lovas testőrségének pergamennel bevont pajzsairól, Hunyadi Mátyás király kardjáról, Szent György és Szent Kristóf alakjait megörökítő tárgyakról és egy magyar idomú, kiváló ízlésben készült vastárcsáról (pajzs) amelyen stilizált felhők között a szeleket, s a nyargaló halál alakját mesterien munkálta meg alkotója. Szerepelt még többek között a katalógusban Zrínyi Miklós hadvezér sisakja, kardja, hermelin prémje, Báthori István erdélyi fejedelem díszpáncélja, sőt egy „karácsonyi" kard is, amelyet II. Gyula pápa (1503-1513) 1509 karácsonyán áldott meg, s 1510-ben Tatán adatta át II. Ulászló magyar királynak (1490-1516), hogy az 1508. december 10-én megalakult Cambray liga tagjának, Velence elleni háborúra megnyerje. 5 Ha a mondottak mellé a bécsi várostörténeti múzeum Mátyás-féle pajzsok nagy sorozatát és a XVI - XVII. század remekeit is felsorakoztatjuk határozottan kirajzolódik, hogy mit jelentett az a tény, hogy a birodalom középpontjának Bécset tekintették, s minden nemzeti érték az uralkodót illette meg. 6 Az állandó hadakozások, az Udvar fényűző életmódja miatt a császári kincstár legtöbbször üres volt. Ezért a vagyonos főurak birtokait gyakran koholt vádak alapján lefoglalták és a műkincseik jelentős részét beolvasztották. így a nagy magyar fegyvergyűjtemények évszázadok alatt megsemmisültek. Hunyadi Mátyás kincstára, a Báthoriak, Zrínyiek, Nádasdyak, Thököly és II. Rákóczi Ferenc inventáriumokból ismert, a nagy utazókat és a nemzet vagyonát méltán féltőket csodálatba ejtő hihetetlen mennyiségű műkincs elpusztulását az idegen zsoldos katonák, a labancok és kurucok egyaránt fokozták. 7 A felvilágosodás kiemelkedő alakjai a nemzeti múlt feltárását, ismertetését, hősi korszakaink emlékanyagának begyűjtését mára XVIII. században egyre határozottabban emlegették. „Mi magyarok semmivel sem vagyunk restebbek, mint őseink emlékeink fenntartásában. Mert valóban az el múlt nemzetek dicsősége is nem annyira hősi, vitézi tetteikben, mint inkább emlékjeleknek fenntartása által örökösödik és magasztaltatik."így nyilatkozott Bél Mátyás (1684-1749), aki a,,...nemzet káros gondatlanságát hajdani emlékei iránt"a magyar főurak szemére veti. 8 Bécs számára e„forradalmi"gondolatokat gr. Széchényi Ferenc koronázta meg azzal, hogy 1802-ben megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot és a Kárpát medence területén található, nemzeti múltra, szellemiségre, élni akarásra, a haza szeretetére, hősiességre és tehetségre utaló tárgyak, fegyverek begyűjtése is megkezdődött. 9 A gyarapodás oly mértékű volt, hogy 1825-ben, Müller Jakab Ferdinánd tollából (+1823) már megjelent az első latin nyelvű katalógus Cimeliotheca Musei Nationalis Hungarici címen. 1 0 Amikor az 1832-1836. évi országgyűlés megvásárolta a nagyon értékes, sok vonatkozásában magyar királyokhoz és erdélyi fejedelmekhez köthető Jankovich-gyűjteményt, amelynek 4 Hugyecz Antal, „Ferdinánd főherczeg Nádasdy Tamás fiát fölkéri, hogy atyjának fegyverzetét küldje meg neki, hogy ő azt az utókor dicsőségére hadi szertárában közszemlére állíthassa. 1590. június 17-én." In : Hadtörténeti Közlemények 7 (1894) 124. p. 5 Részletes feldolgozását közre adta, H. Modern, Geweichte Schwerter und Hüte in den Kunsthist. Samml., des Allerhöchsten Kaiserhauses. Jáhrbuch XXII 136-167. p. Kivonatolva ismerteti Kalmár János, Dobzse László pápai díszkardja. Gerevich Emlékkönyv ( Budapest 1942) 87-108. p. A pápai politikára jellemző, hogy mire az átadásra Tatán sor került volna a pápa kilépett a Ligából, kibékült Velencével, s a magyar királyt a Liga ellen szerette volna megnyerni 6 Das Wiener Bürgerliche Zeughaus. Gotik und Renaissance.Historischen Museum der Stadt Wien (Wien 1960) 7 Siklóssy László, Műkincseink vándorútja Bécsbe.( Budapest 1919) passim 8 Toldy László, Budapest Műkincsei. Magyar Műkincsek 1 (1895- 1898) 24.p. 9 Az 1807. évi országgyűlés határozatáról lásd :Temesváry Ferenc, Kelet és Nyugat között (Budapest 1981)3. p. 1 0 Megtalálható a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában és egyes Főosztályon «I I - —
