Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)

A mesterművek - 43. Ismeretlen alföldi festő: Szent Rozália, I860 körül

43. Ismeretlen alföldi festő: Szent Rozália, 1860 körül Falemez, vászon, olaj, 65 x 50 cm Móra Ferenc Múzeum, Bálint Sándor hagyaték, lelt. sz.: B-89. 12. 1 Vétel a Művelődési Minisztérium támogatásával, 1980 A restaurálás ideje: 2003-2004 A kép leírása: A biedermeier képet egy ismeretlen idős asszony bízta Bálint Sándor (1904-1980) neves néprajztudósra és gyűjtőre, hogy megmentse az elkallódástól. A Repen a nepvezéralakja alapozta meg. Elsőként építtetett a frak nói begyen álló várkastélya me llett h úzódó kegycsúcsra Rozália kápolnát (1681). A sors iróniája, hogy a herceg végül pestisben balt meg 1713-ban. Idővel Szent Rozália a magyarországi katolikus barokk népélet egyik legjellegzetesebb alakja lett. H amarosan Szegeden is kápolnát emeltek tiszteletére, mert a városban dühöngött a fekete halál (1738). A f orrások szerint a pestist temesvári kereske dők hurcolta k be, s majdnem ezer megbetegedés mellett, ötszáznál is több volt az áldozatok száma. A város népe és az elöljáróság fogadalmat tett, hogy kápolnát épít. A palánki Szent szerű szent a barlangjánál — a civilizációtól való elfordulásának színhelyén — térdelve látható, amint leírja saját nevét. A jelenet ikonográfiailag ritka, mert a szentet általában a sziklabarlangjában fekve volt szokás ábrázolni. (Lásd: pestises oszlopok töve, oltárok predellája stb.) A 12. században élt szűz Palermo és a pestises betegek védőszentje, a „pestises szentek" egyike. Életét átszövi a legenda. Bizonyos leírások szerint atyja (Sinibaldi gróf) Nagy Károly német-római császár leszármazottja volt. Rozália a palermói udvarban nevelkedett, de elvonult a világtól s a város közelében lévő Monte Pellegrino hegység cseppkőbarlangjában húzódott meg. Egy pestisjárvány idején visszaköltözött a városba, bogy a betegeket ápolja, de a járvány elmúltával ismét barlangjába vonult. Ott balt meg 22 évesen, 1166 táján. Le gendája szerint bo lttestére csak 1614-ben, az újabb pestisjárványkor bukkantak rá a természet alkotta cseppkőkoporsóban, telj es épségben. Amint testét és ereklyéit a palermói dómban elhelyezték, a járvány hirtelen megszűnt. A város népe bálából templomot épített a csodatévő szűz remetebarlangja mellett. Azóta szokássá lett közbenjárását kérni vagy segítségül hívni súlyos betegségek, fertőző járványok idején. Magyarországi tiszteletét a mélyen vallásos magyar nádor, Esterházy PáIherceg (1635—1713), a hazai újrakatolizálás egyik Dömötör templom mellett fölépült kápolnát — hozzávetőleg ott állt, ahol a Segítő Boldogasszony utcája betorkollott a Templom térbe - 1739- augusztus l-jén báró Falkenstein Béla (16611739- szept. 27.) Csanádi megyés püspök szentelte fel. Falkenstein, a Temesvidék kormányzójának unokaöccse korábban bencés szerzetes kanonok és grönbacbi prépost volt, amikor 1730ban honosították és Csanádi püspökké nevezték ki. 1738-ban az egyházmegye székhelyét Szegedről Temesvárra helyezte át. Hel yreállítás: A kép alap- és festékrétege súlyos károsodásokat és hiányokat szenvedett. A falemezre enywel fölragasztott vászonképet korábban javították és jelentős részét átfestették. A sérült vásznon a lehullott alap- és festékréteg foltok helyét — tömítés nélkül — vastagon átkenték. A helyreállítás megkezdésekor a korábbi átfestést eltávolítottam, ám leválasztása a falemezről a kép állagát veszélyeztette volna. A kikísérletezett vegyszerekkel először tisztítás, majd hideg masszával tömítés és faktúra kialakítás következett. A közbülső firniszelést vékonyan, dammar lakkal, az aláfestést akvarellel, a beilleszkedő retusálást olajtalanított olajfestékkel (kötőanyagként bármas keveréket használva) végeztem. Végül a festményt selyemfényű lakkal vontam át. °<r>