Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)

A mesterművek - 42. Ismeretlen alföldi festő: Segítő Mária-kegykép, 1740 körül

42. Ismeretlen alföldi festő: Segítő Mária-kegykép, 1740 körül Falemez, vászon, olaj, 110 x 90 cm Móra Ferenc Múzeum, Bálint Sándor-hagyaték, lelt. sz.: B-89. 34. 1 Vétel a Művelődési Minisztérium támogatásával, 1980 A restaurálás ideje: 2003-2004 A kép leírása: A nem csak az egyszerű magyar népréteg köréken közkedvelt Mariahilf-tipusú („Mária segíts!") ábrázolás a régi szegedi Rozália kápolnából származik. E képtípusok a kapa közkedvelt zarándokhelyévé, kül önösen miután 1683-ban, M áriánoz fohászkodva, sikerült Bécset felszakadítani a török ostrom aló 1. A b agyomány szerint Lipót császár is a kegykép előtt imádkozott a győzelemért. A török kódoltság után a Marokk korkan különösen virágzó M ária-tiszteletnek fontos elemei. A Mad onna és a kis Jézus fején látható ezüstözött sárgaréz korona és a Mária mellén látható ugyanilyen anyagú nagy méretű szív jelzi, kogy az alkotás ikonográfiailag a „passaui Mária hilf" kegyképtípushoz sorolható. Passau püspöki város régtől kezdve a bajor és osztrák vallásos élet központja. 1611 -ben Ausztriai Lipót főherceg, hercegérsek a székvárosába hozott egy képet, amely a gyermekét gyöngédén átölel ő istenanyát ákrázolja. A képet a legkíresekk német festők egyike, idősk Lucas C ran ach (1472-1553) festette, valószínűleg 1537 után. A kiváló kép elnyerte a passaui káptalani dék án, Marquard von Sckwendi káró tetszését, ezért két masolatot is rendelt belőle. Az egyiket abban a kis fakápolnában helyezte el, mely a mariahilfhergi hegy láhánál lévő kertjében állt. A legenda szerint miután Mária többször is megjelent előtte, 1622-ben úgy döntött, hogy a kápolnát a képpel együtt átviszi a hegyre, és ott minden hívő számára megnyitja. Az imádkozok és zarándokok egyre növekvő száma arra késztette, hogy 1624ben templom építésébe fogjon. Az 1627-b en fölépült templom hamarosan kedvelt zarándokhellyé vált. Ellátásáról a szomszédos zarándokszállás és a passau-innstadti kapucinus kolostor szerzetesei gondoskodtak. Általuk vált Mariahilf Közép- és Dél-Eurógyarországra érkező német telepesek hozták magukkal a Máriahilf-kép másolatait. (A képeknek törökverő erőt tulajdonítottak.) A fel világosodás és a szekularizáció korában azonban a búcsújárást korlátozták és végül meg is szüntették. Napjainkban Mariahilf tisztelete az Európa nagy részét átfogó egység jelképének bizonyul, olyan köteléknek, amelynek gyökerei a múltba nyúlnak, és amely a történelem folyamán megmutatta erejét — vallja a katolikus egyház. H elyreállítás: A fel ületén súlyosan roncsolódott, falemezre enywel fölragasztott vászonképet többször javították. A sérült vásznon a kipergett alap- és festékréteg helyét — tömítés nélkül — vagy vastagon átmázolták, vagy durván gittelték. A helyreállításkor az összes korábbi átfestést és pótlást eltávolítottam, de a leválasztás a falemezről a kép állagát veszélyeztette volna, ezért elmaradt. Az oldódási próbák után vegyszeres tisztítást, tömítést, közbülső firniszelést, akvarelles aláfestést és beilleszkedő csalárd-retusálást végeztem. Végül a kép selyemfényű dammárlakk bevonatot kapott. A Mária és a Kis Jézus fejét díszítő oxidálódott felületű, ezüstből készített domborított koronát, valamint az ugyanilyen anyagból formázott szív letisztítását és újra patinázását Borh író Márta tárgyrestaurátorművész végezte.