Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)
A mesterművek - 28. Martin van Meytens köre: Mária Terézia, 1741 előtt - 28. Varga Vendel – Körrey György: Szent Anna-oltár, 1861
29. Varga Vendel - Körrey Qyörgy: Szent Anna-oltár, 1861 Olfármagasság: 4,15 m, szélesség: 2,71 m, jelzet az oltárképen balra lent: Körrey 1861 Keresztelő Szent János templom, Szeged-Kiskundorozsma Állíttatta: Nagymihály Istvánné Kálmán Anna A helyreállítást végezték: Szabó Tamás vezetésével Simon Ferenc festőművész és Petrov András asztalosmester A helyreállítás ideje: 2000-2004 Az oltár leírása: Az 1861-ben készült Szent Anna-oltár az 1793-1822 között épült kiskundorozsmai római katolikus templom legszebb mellékoltárainak egyike. Varga Vendel szegedi asztalosmester műhelyében készült özv. Nagymibály Istvánné Kálmán Anna megrendelésére. „Az asztalos munkadíja 180 forint volt... " — olvasható az oltár és a templom építéstörténetének részlete a plébánia História Domusában, valamint Sztrika Kálmán (1883—1964) esperesplébános Kiskundorozsma története (1937) című könyvében. A kis mellékoltár fő díszét, a szakrális jelenetet ábrázoló Szent Anna harmadmagával című festményt Körrey György (1811 — 1880) segesvári festő készítette 1862-ben. Munkadíja 50 f orintba került. (Sztriha tévesen Körrey Ferencnek, az a kk oriban Szegváron szolgálatot teljesítő plébánosnak tulajdonítja a kép megfestését. — Föltebetőn a vezetéknév azonossága és a helységnév hasonlósága téveszthette meg.) A forrásokat értelmezve, valamint a kép szignóját is vizsgálva kiderült, bogy bizonyíthatóan Körrey György festette a templom több mellékoltárának, így a Szent József, a Szent Antal és a Szent Rozália oltároknak képét is. A Szent Anna-oltár építtetőjének ma élő leszármazottai, a Nagymihály család tagjai 2000 elején elhatározták, hogy elődjük emlékének tiszteletére és egyházközségi felajánlásra jelentős pénzösszeggel támogatják az oltár fölújítási munkálatait. így csaknem 150 év után ismét a ma is Kiskundorozsmán lakó Nagymihály István, valamint az amerikai Miamiban (Florida) letelepedett Nagymihály család tagjai önzetlen támogatóivá váltak származási helyük templomának. Helyreállítás: Az eredeti bevonatrendszer és oltárszerkezet az eltelt majd 150 ev alatt rossz allapotba került. Az oltárkeretek és betéttábláik meglazultak, a csapozások illesztései elváltak, az enyvezett kötések elöregedtek. A faragott és aranyozott díszítmények némelyike hiányzott, a meglévők rögzítése föl valt, vagy a helyenként durva szegezés miatt roncsolt lett. Az 1903. évi fölújítás és az 1930-as évek elejére tehető átfestés jelentős és hátrányos esztétikai elváltozást okozott. Az átfestések az eredeti márványfestéshez szervesen hozzátapadtak, eltávolításuk csak sérülése árán volt lehetséges. E miatt az esztétikai helyre a llítás során a teljes rekonstrukciót választottuk. A föl újítás röviden: fölmérés és vizsgálatok, bontás, tisztítás, fertőtlenítés, megerősítés, pótlás, konzerválás, alapozás, restaurálás, rekonstrukciós festés, aranyozás és felületvédelem. Az oltárkép sérülései is rendkívül hátrányosak voltak: a képfelszín körkörösen berepedezett, „háztetősen" fölhólyagosodott és fölvált, az alap- és festékréteg számos helyen lebu llott. A vászon kivillanó foltjait később „jótékony kezek" a környezet színére illeszkedően, hígított olajfestékkel bekenték. A szennyeződések, az átfestések és a régi sérült lakkréteg vegyszeres letisztítása után a vászon előkonzerválása, majd a hiányzó alapés festékréteg pótlása és faktúrájuk kiala kítása következett. A mély rétegű konzerválást és a dublírozást az esztétikai helyreállítás követte: beilleszkedő retus, korrekciós festés, firniszelés és félmatt alaplakkozás. A végső fedőlakkot — a teljes száradás után — fél év múlva kellett föl vinni a kép felületére. A festmény a fönti munk álatok után visszakerült a szintén helyreállított díszkeretébe, majd az oltár retablójába. 68
