Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)

A mesterművek - 17. Ferraris Artúr: Gróf Szécbenyi István, 1897

17. Ferraris Artúr: Qróf Széchenyi István, 1897 Reformpolitikus, közlekedésügyi miniszter (1848), „a legnagyobb magyar" Lenvászon, olaj, 236,7 cm x 130,7 cm Móra Ferenc Múzeum, Képzőművészeti gyűjtemény, lelt. sz.: 50. 42. 1 1998-tól tartós letétben: Szegedi városháza - Közgyűlési terem A restaurálás ideje: 1998 A kép leírása: „A legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István munkaszobájában, romantikus stílusú bútorok között áll. Karjait összefonva a reformkori értelmiség közkedvelt öltözetét, a vitézkötéses atillát hordja. Az asztalra helyezett papírtekercsen az Akadémia épületének terve, a fal ra fölhelyezett térképen a Duna folyásvona la látható utalásként Széchenyi munkásságára. A derékban elvágott fekete zakó hosszított, díszzsinóros és magyaros gombolású, hosszúkás, húzott gomho kkal. Alatta jellegzetes csizmanadrág — melyet általáh an nadrágtartóval viseltek —, oldalán zsinórdíszítés. A vászoning finom szövésű, keskeny gallérral zárt. A fekete selyemszalag nyakkendő hurokra kötött, végein aranyrojtokkal szegett. A feemenyszaru, térd ig fölhúzódó, tipikus „magyar csizma" a bokánál „rogyós", nyitását szív alakúra formázták, neve: „Szent István-vágás . A csizma szélét fonott hőrzsinór és hőrrózsa szegélyezi. Alk otója: Szabó Ferraris Artúr (1856-1936) életútjáról és művészetről szegényes a szakirodalom. Leginkább olajképeiről ismert és jegyzett. Leghíresebb alkotása a Tarokkparti a Szabadelvű Párt kl ubjában. (A képen Tisza Kálmán, Jókai M or, Nedeczky István és Sváb Károly országgyűlési képviselők láthatók.) Ezt kétszer is me gfestette (1888, 1894). Közülük ma az egyik a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Arcképcsarnokában, a mási k a Petői i Irodalmi Múzeumban található. A Történelmi tarokkpartiként is emlegetett alkotás egykor a kiállításokra legtöbbször kölcsönkért műtárgyak között szerepelt. Ferraris ismertebb alkotásai: II. Vilmos német császár, Márkus Emília színésznő és Erzsébet román királyné arcképe. A négy magyar államférfikép helyreállítási módja: Az eltelt több mint egy évszázad folyamán jelentős károsodást egyik festmény sem szenvedett, de mindegyik vászon megereszkedett, fel létük re vastagon por ra kódott. A súlyosabb sérüléseket a díszkeretek szenvedték: a gipszből készült, papírkasírozású, krétaalapozással ellátott aranyozott díszek szélei számos helyen letörtek vagy leváltak a hordozóról. Helyreállítás: Vakrámákról lefejtés, tisztítás alkoh olos habbal, kisimítás vasalóval, fölfeszítés vakrámára, apróbb lyukak tömítése és telítése, akvarelles retusálás beilleszkedve. Végül, mivel az eredeti lakkbevonat ép és világos hatású maradt, a festmények felülete — az Andrássy-kép kivételével — csak színélénkítő, pasztalakkozást kapott. A díszrámák teherhordozó fak ereiének széleit „csipkésre", az akantuszlevél csúcsainak formájára fara gták ki. Erre az alapkeretre erősítették föl az üreges, enyves-papírkasírozott akantuszlevél-díszítés eket. A k eretkészítő mestere k így tették kö nnyuve a rama onsu lyát. A belső díszítések profilja — a tojássor és a szímatagozatok — enyves tömör gipszhői, a laptagozatok fából készültek. A kialakított formákat meleg, enyves krétával vonták he. A felületet hóluszozták, majd olaj- és laparanyozást végeztek. így a keretek mélyen ülő és kiugró díszítő formái között a matt- és fényarany kontrasztosan hatott. A múzeumi raktárban őrzött négy kép díszkeretén az eltelt idők folyamán az „élre ' állított tárolás m iatt több mint 140 helyen keletkezett kisebb-nagyobb sérülés. Itt az elvégzett feladatok a következők volta k: fel leti tisztítás, formanegatívok és enyves gipszpótlások készítése, konzerválás, krétázás, vöröshólusz fölrakása, a kiegészített formák csiszolása és polírozása, aranyozás, patinázás és végül copal védőla kk f lhord asa. 44 °ds