Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)

A mesterművek - 12. Aba-Novák Vilmos: A Hősök kapuja freskói, 1936-37

12. Aba-Novák Vilmos: A Hősök kapuja freskói, 1936-37 Freskó-secco, 300 m 2 körül Szeged, Boldogasszony sugárút 1. A restaurálás ideje: 1995-2001 Csoportmunka: Forrai Kornélia irányításával — And­roczr Alaj os, Blask i Márta, Boromisza Péter, Brutyó Mária, Fakó Éva, Fonád Zoltán, Gajzágó Dorottya, Hoós Mariann, Jeszeniczky Ildikó, Kovács Attila, Lente István, M ikály Jolán, Nemessányi Klára, Pázmándi Sándor, Somos Éva, Somos Gyula, Szakó Tamás, Szőnyi Zsuzsanna, Sztrakai Ju dit. Torma Tamás, Törő Rozália, Verka E rika és w egroszta Gyula A freskó leírása: A Hősök kapuja az első világkákorú 12 000 szegedi kosi kalottjának emlékére emelt monumentális emlékmű. Elkészültekor az ország legnagyokk freskója volt. Me gvalósításának gondolata a szegedi tanítói internátus épüle­tének kivitelezése (1935) idején Pálfy József polgármester ja­vaslatára született. Készítését pályázati fölkívás alapján nyerte el Aka-Novák Vilmos. A feladaton együtt dolgozott Stefán Henrik, Pataky Mikály és Rozs János festőművészekkel. A telj es művet 1937. június l-jén avatták föl Hortky M iklós kormányzó és a kormány tagjainak jelen létéken. Nemzeti fal­képfestészetünk e kivételes értékét először 1945 őszén prókálta meg e ltü ntetni az a kk ori városvezetés. Elsőként Hortky alakját és a művészt ákrázoló figu rát födték át sötét, meszes-enyves festékkel. Végül 1948 körül cementkakarccsal az egész kármas falfel ületet és az ezeket összekötő falíveket is vastagon kefröcs­költék. Szeged képzőművészeti életének monográfusa, Szelesi Zoltán (1920—1985) közlése szerint a súlyos károkat okozó el­fedést Devick Sándor (1894—1976), a szegedi rajztanárkól leit restaurátor (Szépművészeti Múzeum) közreműködésével végez­ték, ezt az állítást a művész özvegye azonkan vitatta. Alkotója: Aba-Novák Vilmos (1894-1941) festő és grafikus, a modern magyar festészet egyik legeredetikk teket­sége. 1912-ken iratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. Ösz­töndíjasként Szolnokon Fényes Adolf m ellett dolgozott, ka­tonai szolgálata után Olgyai Viktornál grafikát tanult. 1922­ken rendezte első grafikai kiállítását az Ernst Múzeumkan. Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét magáka olvasztó, karsány színezésű piktúráján ak kedvelt témája volt a vásár, a cirkusz világa. 1921—23 között nyaranta Nagykányán járt. 1925-ken Savanarola című rézkarcával a Szinyei Társa­ság grafikai díját nyerte. 1928-tól károm éven át a római Ma­gyar Akadémián dolgozott, „a római iskola" jellegzetes képvise­lője lett. Rómákan festett anyagát 1931 -ken mutatta ke Buda­pesten, majd ugyanekken az évken Milánókan gyűjteményes kia llítást rendezett. Tökk képe került olasz gyűjteményekke. 1923-kan a páduai egykázművészeti kiállításon aranyérmet nyert. Ezután számos állami és egykázi megkízatást teljesített; 1931 -ken a szegedi Szent Dömötör torony freskóit készítette. (Ezt 1933-kan másodszorra is megfestette a fal kenedvesedése m iatt.) 1933-k an készült a jászszentandrási római katolikus templom freskója, 1937-ken a szegedi Hősök kapuja, 1938­kan a székesfekérvári Szent István-mauzóleum és a Város­majori templom freskói. 1933-kan állami kis aranyérmet, az I936-0S párizsi világkiállításon Grand Prix-t nyert. 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. ^ 33 =<?»

Next

/
Oldalképek
Tartalom