Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)
A mesterművek - 12. Aba-Novák Vilmos: A Hősök kapuja freskói, 1936-37
12. Aba-Novák Vilmos: A Hősök kapuja freskói, 1936-37 Freskó-secco, 300 m 2 körül Szeged, Boldogasszony sugárút 1. A restaurálás ideje: 1995-2001 Csoportmunka: Forrai Kornélia irányításával — Androczr Alaj os, Blask i Márta, Boromisza Péter, Brutyó Mária, Fakó Éva, Fonád Zoltán, Gajzágó Dorottya, Hoós Mariann, Jeszeniczky Ildikó, Kovács Attila, Lente István, M ikály Jolán, Nemessányi Klára, Pázmándi Sándor, Somos Éva, Somos Gyula, Szakó Tamás, Szőnyi Zsuzsanna, Sztrakai Ju dit. Torma Tamás, Törő Rozália, Verka E rika és w egroszta Gyula A freskó leírása: A Hősök kapuja az első világkákorú 12 000 szegedi kosi kalottjának emlékére emelt monumentális emlékmű. Elkészültekor az ország legnagyokk freskója volt. Me gvalósításának gondolata a szegedi tanítói internátus épületének kivitelezése (1935) idején Pálfy József polgármester javaslatára született. Készítését pályázati fölkívás alapján nyerte el Aka-Novák Vilmos. A feladaton együtt dolgozott Stefán Henrik, Pataky Mikály és Rozs János festőművészekkel. A telj es művet 1937. június l-jén avatták föl Hortky M iklós kormányzó és a kormány tagjainak jelen létéken. Nemzeti falképfestészetünk e kivételes értékét először 1945 őszén prókálta meg e ltü ntetni az a kk ori városvezetés. Elsőként Hortky alakját és a művészt ákrázoló figu rát födték át sötét, meszes-enyves festékkel. Végül 1948 körül cementkakarccsal az egész kármas falfel ületet és az ezeket összekötő falíveket is vastagon kefröcskölték. Szeged képzőművészeti életének monográfusa, Szelesi Zoltán (1920—1985) közlése szerint a súlyos károkat okozó elfedést Devick Sándor (1894—1976), a szegedi rajztanárkól leit restaurátor (Szépművészeti Múzeum) közreműködésével végezték, ezt az állítást a művész özvegye azonkan vitatta. Alkotója: Aba-Novák Vilmos (1894-1941) festő és grafikus, a modern magyar festészet egyik legeredetikk teketsége. 1912-ken iratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. Ösztöndíjasként Szolnokon Fényes Adolf m ellett dolgozott, katonai szolgálata után Olgyai Viktornál grafikát tanult. 1922ken rendezte első grafikai kiállítását az Ernst Múzeumkan. Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét magáka olvasztó, karsány színezésű piktúráján ak kedvelt témája volt a vásár, a cirkusz világa. 1921—23 között nyaranta Nagykányán járt. 1925-ken Savanarola című rézkarcával a Szinyei Társaság grafikai díját nyerte. 1928-tól károm éven át a római Magyar Akadémián dolgozott, „a római iskola" jellegzetes képviselője lett. Rómákan festett anyagát 1931 -ken mutatta ke Budapesten, majd ugyanekken az évken Milánókan gyűjteményes kia llítást rendezett. Tökk képe került olasz gyűjteményekke. 1923-kan a páduai egykázművészeti kiállításon aranyérmet nyert. Ezután számos állami és egykázi megkízatást teljesített; 1931 -ken a szegedi Szent Dömötör torony freskóit készítette. (Ezt 1933-kan másodszorra is megfestette a fal kenedvesedése m iatt.) 1933-k an készült a jászszentandrási római katolikus templom freskója, 1937-ken a szegedi Hősök kapuja, 1938kan a székesfekérvári Szent István-mauzóleum és a Városmajori templom freskói. 1933-kan állami kis aranyérmet, az I936-0S párizsi világkiállításon Grand Prix-t nyert. 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. ^ 33 =<?»
