Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)

A mesterművek - 4. Millitz, Jokann Mickael: Ismeretlen főúri kölgy arcképe, 1759

4. Miltitz, Johann Michael: Ismeretlen főúri hölgy arcképe, 1759 Vászonalapú olajfestmény, 95 cm x 76 cm, jelzet hátoldalon: M. Millitz pinxit. 1759. Magántulajdon, Szeged A restaurálás ideje: 1986 A képek leírása: Az Ismeretlen főúri hölgy arcképe, valamint az Ismeretlen főúr képmása (Barokk k ori főúr képmása) című alkotások a bécsi barokk festőiskola jellegzetes képtípusai. E kiváló művészi kvalitású festmények eredeti tulajdonosának tisztázása és az ábrázolt személyek pontos meghatározása szinte lehetetlen. Föltételezhető, hogy az egykori magyar arisztokraták ábrázolásai valamelyik nyugat-magyarországi kastélyból származnak, ahonnan a második világháború végén a frontvonalon harcoló katonák vagy fosztogatók zsákmányolhatták. A festmények mai tulajdonosa szerint az alkotások legRora bb i ismert birtokosa Endreffy Lóránd (*1 920) egykori magyar honvédkatona volt. (A későbbi sportoló, az 56- OS szegedi forradalmi megmozdulás egyik résztvevője, majd a szegedi Honvéd Sportszázad parancsnok-helyettese, ny. konvéd alezredes.) Az emlékezet szerint Endreffy a súlyosan sérült és felcsavart képeket 1945 tavaszán a nyugat-magyarországi front összeomlásakor vette egy ismeretlen személytől; pontosakban cserélte, krumpliért és szalonnáért. Ennyi év múltán sem a művészi értékű vászn akat az elkallód ástól megmentő egykori „ tulajd onosa , sem új birtokosai nem tudtak támpontot nyújtani a kastély beazonosításában. Véleked ésük szerint a festmény akkoriban „mozgóárunak" szám ított. A két olajfestmény vakkeretéből késsel kihasítva, fölcsavarva, igen rossz állapotban került egykori gazdájához, aki a háború után hosszabb időn át így tárolta. A képeket 1986ban új birtokosa állítatta helyre, miután az Endreffy család ím vJ elajándékozta az időközben kevenyészett vakrámára feszített vásznakat. A kelyreállítás eredményeképpen a festmény színei telítődtek és felragyogtak. Alkotója: Jobann Michael Millitz (1725-1784 u.) először m int portréié stő vált ke resetté és ismertté Bécsben. Később M ária Terézia udvari festőjeként dolgozott. Elsősorban az osztrák-magyar arisztokrácia tagjait festette. E munkáján kívül ismeretes gróf Battbyány-Strattmann József (1727—1799) bíboros érsek, hercegprímás arcképe (1776) (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest — Történelmi Képcsarnok) és a könyvtáralapító ifjú Teleki Sámuel gróf (1739—1822), Erdély kancellárja című képe 1766-ból (Teleki—Bolyai könyvtár, Marosvásárhely). «SV» ULUU.^ÍKí.!. .".ÍÍL.. ... .*VV. ..... . . - TiramT' 'f'^iriiiiiiiiVffiiMii f H elyreállítás: A széleken csonkolt bordozóvásznon gyűrődések és kisebb sérülések voltak. Felülete rendkívül piszkos és besötétedett volt. Korábban nem javították. A kikísérletezett vegyszerekkel elvégzett tisztítás után a vászon konzerválása, hiányainak pótlása következett, majd dublírozása vákuumasztalon. Az újrendszerű, vi llás ék elésű vakkeretre felbúzás érdekében a vászon szélein húzószél lett kialakítva. A finom tisztítás és a pótlólagos apróbb tömítések után az előretust akvarellel, a beilleszkedő, kompromisszumos retusálási olajtal anított olajfestékkel végeztem. A retusálási műveletekhez nagyítót használtam. A kép a teljes száradás után selyemfényű lakkozást kapott. fi* 22 •KT»