Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)

A mesterművek - 79. Ismeretlen szerb ikonfestő: Jézus megkeresztelése, 1860 körül

79. Ismeretlen szerb ikonfestő: Jézus megkeresztelése, 1860 körül Vászon, olaj, 60 x 48 cm, feliratos Cirill betűs jelzet: KpeuieHne r'jtnh - Az Úr megkeresztelése A kereszt szalagján: üoKajTe cje... - Bánjátok meg bűneiteket... Ecseri Qyörgy gyűjteményében, Budapest Restaurálás ideje: 2010 január—szeptember A kép le írása: A festményen ábrázolt Jézus megkeresztelésének közismert és általános ikonográfiái jelenettípusa a Vízkereszt napjához, másképpen az E pifánia ünnepéhez, az ortodox vallású területeken széles körben elterjedt ünnepkörhöz kötődik. E nap a katolikusoknál a Gregoriánus-naptár szerint január 6-ra, a görögkeleti egyház híveinél a Juliánus-naptár alapján január 19-re esik. A képen Keresztelő Szent János keze fölötti cirill betűs feliratot, KpemeHHe T'flHh [rocnojjEte], lat in icaval így olvassuk: Krstenije G'din [gospodnje] — „A2 Űr megkeresztelése". A kereszt szalagjára festett szöveget pedig, ÖOKajTe cje..., latinicával így: Pokajte sje... — „Bánjátok meg bűneiteket... !" A művészi kvalitásában provinciális, ám elbájoló szakrális képikon a 19- század közepe után készülhetett. Bizonyosan az Alföld dél vidéki részéről, az osztrák birodalomhoz csatolt Magyarország bánsági (bánáti) területéről származik, onnan, ahol a levert fo rradalom és szabadságharc után megerősödött a szerb ortodox egyházszervezet vallási fennhatósága. Ez;eh a házi oltárra vagy otth ono k fal ára elhelyezett szakrális, ájtatossági igényt szolgáló képek többnyire sorozatban készültek a helyi másolók házi-műhelyeiben — olykor külön megrendelésre is. Annak ellenére, hogy János e jelenetb en nem egyedül szerepel, ezeket a képtípusokat az ortodox hívők egyszerűen csak Sveti JovanneJn (Szent János-képnek) nevezik. Jézus megkeresztelked ését a Jordán folyó vizében különösen gyakran jelenítették meg keresztelőkápolnákban és keresztelőmedencéken. Az E cseri Györgyhöz (* 1962) 2006-ban családi örökségként jutott rendkívül sérült festményt mai tulajdonosa szerb származású nagyapja, Deszpotov Jakab (1904-1990) szőregi házában látta meg először és elmondása szerint bizonyos, hogy a dédszülőktől származik. „Gyermekkorom óta a nagyszülői báz — Szőreg, Szerb utca 132. —, egy nagyméretű, jómódúnak számító parasztház tisztaszobájának falát díszítette. Ebben a szobában csak ünnepekkor fogadtak vendégeket, egyébként soha nem használták. Maga a ház 1932 -ben épült. Azonban úgy sejtem, hogy nem nagyapám készítette, hanem már ő is szüleitől örökölte, tehát az ő szüleit tekinteKp»itm úa