Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)
A mesterművek - 78. Rippl-Rónai József: Kerti munkások, 1904
78. Rippl-Rónai József: Kerti munkások, 1904 Papundekli karton, pasztell, 34,5 cm x 49,8 cm, jelzet balra lent: Rónai 1904 Móra Ferenc Múzeum, Képzőművészeti gyűjtemény (Lucs-gyűjtemény - II. kollekció, 1995), lelt. sz.: 96. 26. 438 Restaurálás ideje: 2010 január—március A kép leírása: A finom mívű pasztellvázlat 1995-ben, Lucs Ferenc (1902—1995) jómódú kereskedőnek, a mérnöki végzettségű szegedi gyűjtőnek kollekciójából a balála után jutott a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe. Egyik fontos darabja annak a közel 170 dara bot számláló Lucs-gyűjteménynek, amely szerződés szerint - 1978-tól térített bavi életjáradékért cserében — két csoportban, 1978-ba n es 1995-b en érkezett az intézménybe. A kollekció első csoportjából rendezett állandó kiállítás 1979-ben, a múzeum károm oldalsó magasföldszinti termében nyílt meg. A gyűjtemény egyes darabjai kimagasló művészi színvonalat képviselnek. Áttekinthetően érzék eltetik a 19—20. század fordulójának modern magyar festészetében bekövetkezett tartalmi és stiláris változásokat. Egyes vélemények szerint Lucs kollekciójában belyi izraelita családok által bátrabagyott képek is voltak. A Kerti munkások az 1990-es évek végén intézményközi megállapodás keretében a ráckevei Árpád Múzeum tartós letétébe került, abol állandó kiállításon mutatták be. Innen 2009-ben jutott vissza Szegedre. A frissen restaurált mű a 2010 májusa és szeptembere között megrendezett Csontvárytól Szőnyiig című tárlat egyik fontos láncszeme vo It a k ia llított képek sorában. Rippl-Rónai alkotói korszakain belül az 1900as évek elején készített pasztell tecbnikájú képeinek sorozatához tartozik. Műveit a magyar közönség először 1900-ban láthatta nyilvános kiállításon, ekkorra Párizsban a művészt már elkalmozták több kitüntetéssel és elismeréssel; Paul Gauguin személyesen gratulált az Oreganyám című képéhez. A Nah is-festők meghívták körükbe. A „Revue Blanche" folyóirat köré tömörült „Les artistes intelligents" csoport tagja lett. 1899-hen megkapta a Mars-mezei Szalon „societaire" törzstagságát. Ez arra jogo sította fel, bogy zsűrizés nélkül adhatta be kiállításokra képeit. A societaire tebát rangot jelentett az óriási mezőnyben. Rippl-Rónainak ezen felül voltak a kiállításokon kapbató egyéb kitüntetései is: 1897-ben a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert a beküldött Idealizmus és realizmus című bímzett textiljével. Továbbá 1900-ban szintén a párizsi világkiállításon bronzérmet nyert. Ez a medál a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum tulajdonában van. Alkotója: Rippl-Rónai József (1861-1927) gyógyszerészi végzettség után kezdte meg festészeti tanulmányait a M uncneni Akad émián. 1887-ben Párizsba költözött, abol M unkácsy M ihály seg édje lett. Az újszerű művészeti stíluskísérletei következtében elvált útja mesterétől. A Nahis (Próféták) festőcsoport tagjait alakulásukkor ismerte meg s többször részt vett kiállításaikon. Barátja, James Pitcairn Knowles skót f estő mu tatta be Aristide Mailtől szobrásznak és grafikusnak, a francia posztimpresszionizmus egyik legjelentősebb mesterének, akivel szintén jó barátságba került; a kilencvenes években Gauguin és Cézanne is fogadta műtermében. 1902ben visszatért szülővárosába, Kaposvárra. A Budapesten rendezett kiállításai révén kivívta az európai horizontot képviselő festészetének elismerését. Példája nyomán modernizálódott a magyar képző- és iparművészet. A posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyarországi képviselőjeként tartják számon. Festészetére gazdag színvilág, stilizáló vonalak és dekorativitás jellemző. Az első világháború kirobbanásakor Franciaországban volt és internálták. Barátai, Maillol és Maurice Denis közbenjárására szabadult ki. Életéhez fontos forrásmunka az 191 l-ben a Nyugat kiadásában megjelent önéletírása, nevelt lányának, Paris Anellának a visszaemlékezései, valamint öccse, o dön múzeumalapító hagyatéka. Kaposvárott múzeumot neveztek el ró la (itt látbató öccse műgyűjteménye is). Utol so lakb elye, a Róma-villa változatlan formában, emlékmúzeum ként, fes tményeinek állandó kiállításával őrzi em lékét. Helyreállítás: A papundekli kartonra ragaszott (kasírozott) pasztellrajz színes krétaanyaga az üveg alatt bel yenként feltapadt az üvegtábl ára, mert a papírfelszínre felbordott kréta igen sérülékeny volt, érintésre kenődött és porzott. — Először a hátoldalt tisztítottam át és portalanítottam puba ecsettel, s abol kellett, radírszivaccsal és radírporral átradíroztam. Ezután a kép színének portalanításánál — a festékszemcsék elmozdulásának elkerülése érdekében — egy szívópapírt vízpermettel átnedvesítettem és pillanatra ráhelyeztem a képre. Enyhén tamponáltam, majd finoman felemeltem. Csak ezzel a módszerrel sikerült a képek felületén megülő porréteget eltávolítanom a porló kréta elkenődése nélkül. Végül Grafix fixatívot alkalmazva vékonyan és két rétegben, mindig a teljes száradást megvárva baladtam. Minden réteg után „kenődési próbát" végeztem. A teljes száradás és az üveglap megtisztítása után került vissza a felkasírozva meghagyott műalkotás a restaurált díszkeretbe. rtr> 162 <•<?>
